Csillag András: Pulitzer József makói származásáról. A Makói Múzeum Füzetei 46. (Makó, 1985)
esetenként a szenzáció érdekében való kiszínezése, elferdítése; nem beszélve más lapok által az ilyen cikkeknek a kritikátlan átvételéről, mellyel nem kis mértékben hozzájárultak egy valótlan, tévedésekkel tele Pulitzer-kép sokszorosításához idehaza. Magyar származását Pulitzer maga sohasem tagadta, bár nem is igen hangoztatta. De mivel emlékiratot nem írt, családi hátterének részletei rendkívül hiányosan vagy tévesen szerepelnek a róla eddig megjelent életrajzi művekben. Talán az egyetlen adat, melynek vonatkozásában minden hazai és külföldi publikáció egyhangúlag megegyezik: születésének időpontja. Minden más, származásáról közölt adat ellentmondó. Ilyen pontatlan vagy tisztázatlan adatok személyével kapcsolatban például: születésének helye, szüleinek nemzetisége, vallása, ennélfogva saját származása, testvéreinek adatai, szüleinek foglalkozása, vagyoni állapota, kivándorlásának indítékai, körülményei. Az újabb magyarországi levéltári kutatások eredményeként azonban napjainkra egyre élesebben rajzolódik ki előttünk családjának hiteles története, melyet jelen tanulmányunkban kívánunk közreadni. 2. Pulitzer származásának megítélésében alapvető kérdés szüleinek nemzetisége, vallása. Még a róla szóló legjelentősebb monográfiák és életrajzi írások is tényként fogadják el azt az Ireland, illetve Seitz által publikált és Amerikában terjesztett nézetet, miszerint apja „magyar zsidó", anyja pedig „osztrák—német katolikus" lett volna. 7 Jóllehet Vasváry Ödön Lincoln magyar hősei című angol és magyar nyelvű munkájában cáfolta ebből a Pulitzer anyjára vonatkozó állítást, az mégis tartotta magát. 8 Az igazság az, hogy mindkét szülő magyarországi születésű és zsidó volt. Azok a források, melyek ezt hitelesen bizonyítják — sok más egyébbel együtt, mit e tanulmány felhasznált — a Csongrád Megyei Levéltárból, a Makó Városi Levéltárból, a makói József Attila Múzeumból, a Fővárosi, valamint az Országos Levéltárból kerültek elő. Az 1850. évi makói városi népességösszeírás lapjain a Pulitzer család minden egyes tagja — név szerint, külön-külön is említve — a vallás rovatban „izraelita", a vember 1-i cikke nyomán); A makói Pulitzerről. Életmentő sakkjáték. Makói Hírlap, 1911. november 3, Az amerikai magyar milliomos. Ki volt Pulitzer József? Szeged és vidéke, 1913. június 21, Pásztor Árpád: Pulitzer József csodálatos élete. (Ismeretlen helyen megjelent újságcikk) 1927. május 26. H. Szabó Imre: Hogyan lelt Politzer Józsefből, egy koldusszegény makói zsidógyerekből Amerika újságkirálya? Marosvidék (Makó), 1928. december 25. (Pásztor Árpád írása nyomán); Tápay-Szabó László: Joe Pulitzer. Pesti Napló, 1938. november 18, Raffai István: Pulitzer nyomában — Makón. Csongrád megyei Hírlap, 1966. február 6. (H. Szabó Imre nyomán), Itt teszünk említést azokról az újabb, tudományos igényű hírlapi cikkekről, tanulmányokról is, melyek az Egyesült Államokban és idehaza láttak napvilágot: Vasváry Ödön: Pulitzer első amerikai évei. Szabadság (Cleveland), 1972. január 26, A revolveres Pulitzer. Amerikai Magyar Világ, 1974. április 7, Könnyű László: Pulitzer and Munkácsy. Nyolcadik Törzs (Ligonier), 1977 március. Csillag András: Pulitzer, az újságkirály. Csongrád megyei Hírlap 1981. november 1. Az ismeretlen Pulitzer. Magyar Nemzet 1981. november 3. Pulitzer és Munkácsy. Délmagyarország 1984. január 7. és Magyar Hírek 1984/14—15. szám; Pulitzer és a Szabadságszobor. Délmagyarország 1984. október 27. és Magyar Hírek 1984/22. szám, Makótól a világhírnévig. Csongrád Megyei Hírlap, 1984 december 15, Karrier és ballépés. A Pulitzer-díjak történetéből. Délmagyarország, 1985. április 13, Pulitzer, a sajtókirály. Interpress Magazin, 1985. június. 7 Ireland: i. m. 42, Seitz: i. m. 40; Swanberg: i. m. 8. 8 Vasváry: Lincoln... 151. 7
