Polner Zoltán: Éganyám, földanyám. Makó környéki ráolvasások és hiedelmek. A Makói Múzeum Füzetei 45. (Makó, 1985)

RÁOLVASÓK - Pokolvar, gilva ellen - Szemölcsre

vasom. Mondom, hogy olvasod e? Eztet olvasta valami háromszó, és emút a szemőcse. Ezt Amáltú hallottam. (Horváth Józsefné, Klárafalva.) Változatok a) Én úgy hallottam, hogy ez ilyen szömőcs elleni beszéd vót: Új hold, új király, férjhön adja a lányát, házasítja a fiát, én is elmönnék a lakodalomba, de én nem möhetök, ékűdöm a szömőcsömet. Bárhun van, kezin vagy nyakán, vagy bárhun evvé kűdték é, és akkor csaptak a hold fele. Bárhun vót, csapott a hold felé, és aszonták a hold elviszi. (Bárányi Istvánné, Makó.) Az én uramnak tele vót szömőccsé a keze. Fájt is nagyon. Oszt ahogy lécsípi, az terül is. Oszt aszonta dajkám, hogy vögyünk kilenc száll tollat, tyúktollat a kezünkbe, oszt figyeljük az új holdat. Ahun möglátjuk, akkó mán azt mondani is kő: Új hold, új király, lányát förjhön adja, fiát házasítja. Engöm hí a lakodalmára, de én bizony nem mögyök, ékűdöm a szömőcsömet. Akkó a fejemön körösztű éhajítom a tollat, de nem szabad nézni, hogy hova esik, csak é kő hajingálni. Ódalra vagy akárhova. Akkó három új holdná kő ezt mondani. Má mire gyün a harmadik új hold, má nincs semmi. Etűnt. (Sinka Mihályné, Kiszombor.) Neköm vót szemőcsöm. Egy békéssámsoni asszony javaslata alapján csináltam a gyógyítást, de a szümőcs az mögmaradt. Kinn vótunk a pusztán. Ez a békéssámsoni asszony aszongya, hogy holdtöltekor cérnát köll vönni, azt kilencször ráfogni a holdra. Osztán ráfogni, a szümőcsre. Osztán kilencfelé eltépni a cérnát, és ezt elásni az eresz alá a csurgásba. Ezt következő holdtöltekor, ügyé, föl köll ásni, és avval köll bedörzsölni a szümölcsöket. Hát én mögcsináltam, osztán teliholdnál fölvöttem. Avval a cérnával bedörzsöltem a szümölcsöket. Lőhet, hogy nem jó csináltam mög, vagy kálomista vótam, oszt azért nem fogott, csak ugyé nem fogott. Mögmaradt a szümőcs. Öt-hat év múlva égy röggel ékiáltottam magamat: anya, nincs égy szümőcs sé a kezemön. (Diós István, Makó.) b) Háromszor mégköpködték, és elkötötték lószőrrel azt a szémőcsöt és azt mondták: Három király, vidd el a szémőcsömet! (Juhász Györgyné, Apátfalva.) c) Tele vót a keze tyúkseggel, úgy mondják. Még Pestén is vótak. Még a főorvosokná is. Mindénütt. Nem tudták méggyógyítani neki. Nekém a körésztanyám azt mondta, mikó az ujjam között vót égy két ilyen, azt mondja, ha tanálok az utcán döglött békát, keresetlen békát, akkor végyem fél valami kis papírral vagy valamivel, és mondjam azt háromszó: Kerekítém a sömmit. Oda úgy tégyem lé vissza a békát, ahogy feküdt. Takács Annának hítták azt az asszonyt. Emúlt neki a tyúksegg, pedig hegye-hátán vót az a tyúksegg. Tele vót neki a keze, még máig is imád engém, mer én mondtam neki. A klinikán Pestén nem tudták méggyógyítani, lévenni rúla. (Kovács Istvánné, Csanádpalota.) 21