Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza. A Makói Múzeum Füzetei 44. (Makó, 1985)
A szentlőrinci városrész
mátusok voltak. Ez a városrész a Marossal és a Nagyérrel körülhatárolt természetes védősáncait a 18. század közepére kinó'tte, keleti irányban terjeszkedett tovább. Erdei Ferenc szülőháza is ezen a kirajzási területen állt. O magát a nyugtalan szentlőrinci városrész szülöttjének tekintette. Magába is szívta ennek történetileg kialakult politikai szellemét. Az itt ért mély benyomások képezték azokat a tradicionális gyökereket, amelyek mindvégig képessé tették őt — előbb mint szociológust, később mint reálpolitikust — a mindenkori magyar valóság történeti szemléletű látására. Az Arad felé vezető országút nyomvonalát az újjátelepülést követően tudjuk hitelesen végigkövetni. A főtér kialakulása előtt a református városrész keleti felének szélső utcája, a mai Ráday utca töltötte be az országút szerepét, ezt őrizte ennek legrégibb neve, az Apátfalvi utca elnevezés is. A helység tovább növekedése következtében ez a főközlekedési szerepkör áttevődött a mai Batthyány, később a mai Felszabadulás utcára. Az első katonai felvétel (1784) idejére a Ráday utca annyira elveszítette főközlekedési jellegét, hogy Apátfalva irányában egy haránt utca (a mai Kinizsi utca) le is zárta azt. Ettől kezdve a mai Kinizsi utca Batthyány utca felőli része is Apátfalvi utca elnevezést kapta, de a tényleges forgalomnak csak kisebb részét bonyolította le, a főtér kialakulásával véglegesen a mai Felszabadulás utcára tevődött át. A református városrész első kirajzása a Nagyér és a mai Erdei Ferenc tér között jött létre, a második pedig az 1740-es években kialakult orosz (görögkatolikus) fertály mellett hozta létre a mai Bajza-, Szemere- és Meskó utcákat. A harmadik kirajzás pedig a mai Arany János-, Móra Ferenc-, Vörös Hadsereg- és Nádasdy utcákat. Ezeket a belső legelőkből hasították ki, a további terjeszkedésnek déli irányában a gerizdesi kenderföldek állták útjukat. A 19. század elejétől a mai Felszabadulás és Vörös Hadsereg útja jelentette Makó keleti kapuját, amely Trianonig a város legfőbb ütőerének számított. Az Aradi vagy mai nevén Vörös Hadsereg útja is több szakaszban alakult ki. A mai Erdei Ferenc tér nyugati széle már az első katonai felvétel idején megvolt. Az utca eleje a jobb oldalon (itt áll Erdei Ferenc szülőháza) 1793-ban került kiosztásra. Az urbárium értelmében nagyméretű telkeket hasítottak ki, az utcában csak itt fordulnak elő 600 négyszögöl feletti házhelyek. Társadalmi helyzetüket tekintve 43 százalékuk telkes jobbágy. 1800-ban mindkét oldalon mértek ki fundusokat, de ezek alig érték el a száz négyszögölet, sőt kisebbek is előfordultak. A páros oldal 1815-ben tovább épült, majd 1823-ban mindkét oldal. 1833-ban már a mai Wekerle utcáig kiépült az Aradi utca, a 240—420 öles portákon zömmel zsellérházak létesültek. Az aradi országút állami útnak minősült. Két-két öles völgyes árok között volt hat öl szélességben felhányva az út. 1823—33-ban évenként kavicsolták, így első osztályú útnak minősült. A reformkorban az út belterületi szakaszán öt kisebb hidacska biztosította a csapadékvíz levezetését. 2 A Honvédnak nevezett agrárproletár városrésznek 1861-ben történt kiosztásakor az Aradi utca páros oldala mintegy tucatnyi házzal bővült. A felszabadulás után a város egyik ipartelepe itt jött létre. 1968-tól — a nagylaki határállomás megnyitásától — ismét a Vörös Hadsereg útja lett a város keleti kapuja. Az átkelőhely évi csúcsforgalma közel egy millió ember. Erdei Ferenc szülőháza környékén jött létre a város egyik első alközpontja. A mindennapi élet szükségleteinek kielégítése teremtette meg mindazt, amit egy fejlődő városrész igényelt. 2 Makói Városi Levéltár (a továbbiakban MVL) Régi iratok 1838. 413. 238
