Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza. A Makói Múzeum Füzetei 44. (Makó, 1985)

Az Erdei család - Az Erdei ősök

is, felesége is részt vesznek a munkában, ebből épült a ház, ilyen munkájuk után van gépkocsijuk. Termelő család marad ez továbbra is, bár foglalkozása szerint alkalmazott lett a családfő. Gyermekeik még ebben nőnek fel, de távlatra már aligha folytatják ezt az életmódot."

2

2 Egy évtized híján kétszáz éves a ház. Ez a folyton változó épület Makó legrégibb parasztházainak egyike. Hosszú ideig olyan volt — ahogyan Erdei Ferenc a régi makói házakat jellemezte — mint egy új típusú magyar népdal. Ilyen a belső része ma is, ugyanis a gyökeres átalakítások érintetlenül hagyták azt az ősi épületrészt, ahol Erdei Ferenc született. Ő mondta ennek az utcának épületeiről, hogy ezek a „házak még sokáig fognak emlékeztetni a régi életre"

2

3 — tegyük hozzá — a város nagy fiára is. Az Erdei család Az Erdeiek minden bizonnyal Erdélyből származnak, erre engednek következtetni a családi név legrégibb alakjai: az Erdélyi és az Erdéli változatok. Nevüket írták még Erdélji, Erdéllyi, Érdéi, Erdéji, Erdélyi változatban is. Az Erdei alakváltozat a 19. század elejétől válik általánossá. Erdei Ferenc többször beszélt Erdei nemzetségről, melyen a makói Erdeiek szegről-végről való rokonságát értette. Vannak, akik antropológiai különbségeket is vélnek megkülönböztetni, mondván: vannak kerek és hosszú arcú Erdeiek. Mindkét tábor esküszik, hogy Erdei Ferenc az ő csoportjukhoz tartozik. Valójában a közös vagy a két őstől származtatott eredet már csak azért sem bizonyítható, mert a református egyházközségben csak 1743-tól vezetnek keresztelési anyakönyvet, így a család múltját legfeljebb 240 évre lehet visszavezetni. A 18. század végén három felekezethez tartoznak Makón a Erdeiek: legtöbben reformátusok, de vannak közöttük római katolikusok és görögkatolikusok is. A református Erdeiek között is volt jómódú és egy szegényebb ág, Erdei Ferenc az utóbbihoz sorolható. Mivel Makón az Erdei nevűek igen elszaporodtak, ragadványnevük alapján különböztették meg őket. Ilyenek: Pikulás, Personátos, Tulipános, Selyömgatyás, Pléhfogú, Ibolyaszemu, Boxoló, Zongorista, Citerás, Kopasz, Szakállas, Kocsmáros, Túrós, Disznós, Bajuszos, Sarkantyús, Szakács, Egykezű, Sánta, Hosszúnyakú, Vadász nevek. Erdei Ferencéket Libás Erdeieknek hívták. Az Erdei ősök Az 1715. évi összeírásban szerepel Georgius Erdélyi jobbágy, akinek összes vagyona egy fossor szőlő és a házas zsellér állapotú Valentinus Erdélyi. Az 1716. évi török háború idején sokan elmenekülnek Makóról — közöttük a két Erdei család is — ezért hiányoznak az 1717. évi összeírásból. 1720-ban Valentinus Erdélyi 15, Georgius Erdélyi 9 pozsonyi mérőnyi földet művel, ekkor mindkét család jobbágyi sorban él. Az utónevek hagyományozódásában minden családnak megvoltak a névadási szokásai. Mivel az Erdei családban az András, Mihály, Ferenc, Sámuel, István nevek hagyományozódtak, a Bálint és György nevek sohasem, valószínűnek látszik, hogy az Erdei família nem ezek egyikének leszármazottja. 2

2 Erdei F. 1971. 316—317. 2

3 Erdei F. 1971. 317—318. 268