Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza. A Makói Múzeum Füzetei 44. (Makó, 1985)

A hagymások főutcája

eleget s jót. De kivált gyökeres veteményeiről híres Makó. Az itt termő petrezselyem, zeller, peszternák, sárgarépa nind bővségével, mind szépségével s jóságával elsőséget érdemel."

1

4 A makói földművelők — szántóvetők és kertészek — már a reformkorban kezdik elhagyni az önellátó gazdálkodást. A piaci keresletnek megfelelően csak néhány szántóföldi és kertészeti terméket állítanak elő, az egyéb szükségleteiket a piacon szerzik be. A polgárosodó életmódnak szembetűnő velejárója, hogy az asszonyok „szőnni magok nem szoktak, minthogy az itt található sok takátsoknál fogva ahhoz könnyebben jutnak. Szőnek pedig az idevaló takátsok a közönséges vásznon kívül különb-különbféle veres és kék tarkákat, szép pamutos derékallyakat, savolyost, sőt damaskot is."

1

5 A 19. század közepére a paraszti árutermelés még nagyobb méreteket ölt. A kupeckedő, vállalkozó hajlamú házas zsellérek számára a fuvarozáshoz szükséges ló jelenti a megélhetés alapját. Még 1825-ben az Aradi utcában a házas zsellérek 10 százaléka, 1849-ben már 24 százaléka rendelkezik két, olykor három lóval, vagyis minden negyedik házas zsellér család kisvállalkozói kereskedésből, fuvarozásból él. A 19. század közepére a házas zsellérek fő megélhetési alapja a veteményes föld, amely olykor kiegészül szőlő- és kenderfölddel is. 1851-ben az Aradi utcai házas zsellérek 58 százaléka rendelkezik veteményes földdel, ezek nagysága 50—1400 négyszögöl. 6. táblázat Veteményes földek nagysága az Aradi utcai gazdaságokban Négyszögöl % 50— 200 33,3 250— 400 33,3 450— 600 14,3 650— 800 14,3 850—1000 2,4 1000 felett 2,4 100 (Forrás: az 1851. évi telekkönyv) A veteménytermelés az Aradi utcában a 19. század közepén átlagosan 380 négyszögöles veteményes kertekben folyik, de ezt a területet növeli még a házikertek nagytága is, amely 75—650 négyszögöl között ingadozik, a házas zsellérek átlagos teleknagysága 247 négyszögöl (a telkes jobbágyoké 250). A veteményes földek ára igen magas. Dura János két napos veteményest 525 forintért vásárolt, Bódi István 400, B. Szűcs Ferenc 600 forintért. A két napos, vagyis 400 négyszögölnyi veteményes értéke azonos négy és fél hold szántóéval. Pedig a szántóföld ára is magas, Szirbik Miklós arról panaszkodik: „a földnek sokfelé való osztása okozta annak megdrágulását is, mely szerént egy fertály (9 hold) 1000—1300 forinton is elkél."

1

6 1

4 Szirbik M. 1979. 33. 1

5 Szirbik M. 1979. 36. 1

6 Szirbik M. 1979. 35. 246