Halmágyi Pál: Makó város román megszállása 1919. június 17.–1920. március 29. A Makói Múzeum Füzetei 43. (Makó, 1985)
hajtója a városi rendó'rség, illetve a város által még a francia megszállás alatt felállított mintegy 50—100 fó'nyi karhatalmi szervezet volt. Mardarescu tábornok elsó' rekvirálásáról szóló rendeletében (június 19.), még a magyar belügyminisztériuméhoz hasonló megoldást ígért. A rekvirálások „azonnali fizetés mellett, vagy nyugták által fognak történni" ígérte, majd rendelkezett: a lakosság 3 napon belül köteles a községházán bejelenteni összes javait, s aki ezt nem teljesíti azt hadbíróság elé állítják és javait elkobozzák. A községek 6 napon belül voltak kötelesek elkészíteni a táblázatokat a község összes terményéről, állatállományáról, járműveiről, gyapjú, dohány és bőr készleteiről, valamint gyárairól és üzemeiről. A hamis adatot szolgáltatók hadbíróság elé kerülnek — mondta a rendelet — és a kisebb községek százezer lei, a falvak pedig félmillió leire lesznek megbüntetve (1 lei = 2 kor. 4 1). Június 26-án következett Mardarescu második rendelete, a beszállásolásról és a hadsereg ellátásáról. E szerint lakás volt követelhető a román hadsereg tagjainak, valamint megfelelő helyiségek a járműveinek, állatainak és anyagainak elhelyezésére. A lakásadás kötelezettsége azt jelentette, hogy a szobákat bútorzattal együtt, a mellékhelyiségek használatával, ingyenes fűtéssel, világítással kellet adni, s a gazdasághoz tartozó munkákat el kellett végezni. A szállodák legjobb szobáik 10%-át voltak kötelesek ingyen a román parancsnokságok rendelkezésére bocsátani. 4 2 A júniusi román bevonulás miatt a rekvirálások az állatállománnyal és a gépekkel, eszközökkel kezdődtek. A régi terményekből ekkor már alig voltak készletek, az új termést pedig csak aratás után, illetve az őszi betakarítás után lehetett rekvirálni. A június végi és július eleji állatrekvirálások után július 24-től 28-ig tartott a gazdasági eszközök, mezőgazdasági és ipar igépek, gőzgépek és kazánok, malmok és malomberendezések, szerszámok és bőrök rekvirálása. Mindennek eredményeképpen elrekvirálásra került: 285 db eke, 225 db borona, 7 db olló, 7 db nyíró, 210 db lóvakaró, 27 db lókefe, 41 db szelelőrosta, 69 db szecska vágó, 21 db répavágó, 4 db morzsoló-daráló; 63 db marhabőr és 212 kg kidolgozott marhabőr, 66 db juhbőr és 105 db kidolgozott juhbőr, 34 db lóbőr és 300 kg kidolgozott lóbőr, 24 db borjúbőr és 26 kg kidolgozott borjúbőr, 12 db csikóbőr, 544 kg és 9 zsák gyapjú; 70 db varrógép és 41 db kerékpár. 4 3 Rekvirálásra került továbbá 18 db cséplőgépgarnitúra, 50 db aratógép, 56 db vetőgép, 45 db morzsológép, 2 db mángorló, 2 db triőr (a búza vetőmag tisztításánál használták; kiválasztja a búzából a konkolyt és a tört, darab szemeket), egy teljes malom felszerelés, 150 pár hám és gyeplő, 15 db nyereg. 4 4 Augusztus 25-én reggel 8 órakor volt az esőköpenyek (!) rekvirálása. Mindazok „akiknek esőköpeny van birtokába, kötelesek a rendőrség udvarára bemutatás végett behozni" — mondta a felhívás. „A rend ellen vétők a törvény szigorával kerülnek szembe!" E kemény figyelmeztetés ellenére 2 nap múlva még egyszer hirdetni kellett, hogy „a még be nem mutatott, vagy bemutatásra fel vitt, de meg nem szemlélt (!) s így visszaszállított (férfi) esőköpenyeket" tulajdonosaik ismét vigyék be. 4 5 4 1 M.U. 1919. június 19. 117. sz. 4 2 M.U. 1919. június 26. 122. sz. 4 3 Cs.m.L. makói kirendeltség Pm. h.i.: Románok okozta károk, rekvirálások kigyűjtött iratok 1919—1920. 2899/1920. sz. iratcsomó. 4 4 Petrovics Gy. 1921. 103. 4 6 M.U. 1919. augusztus 24. 143. sz. augusztus 27. 145. sz. 334
