Halmágyi Pál: Makó város román megszállása 1919. június 17.–1920. március 29. A Makói Múzeum Füzetei 43. (Makó, 1985)
nem törődtek egyébbel, mint saját uralmuk biztosításával..." 7 0 Az alispán különösen a román közigazgatási erkölcs igen alacsony fokát nehezményezte. Szerinte megdöbbentő volt a korrupció eluralkodása az élet minden területén. „Pénzbeli indoklás nélkül semmire sem mehetett a kérelmező" — írta a román kivonulás után alig két héttel. 7 1 A korabeli sajtó a megszállás után még jónéhány cikkben emlékezett meg a megszállás alatt történtekről, de lassan-lassan ezek az írások is kimaradtak az újságokból, mint ahogy már csak keserű emlékké váltak a román nyelvű rendeletekkel zsúfolt első oldalak. Az idegen katonai megszállás az azt átélő öreg makóiak emlékezetében még él, de a fiatalabb generációk, a város nagyrészének történelmi tudatából már kiesett. Napjainkra elhomályosult az emléke mindannak, amit ezen időszak alatt a város és lakói átéltek. E küzdelmes kor azonban ha elfeledve is, de a város történetének kitörölhetetlen részét alkotja. /. sz. melléklet (Petrovics György polgármester kérelme a román királyi pénzügyminiszterhez) Pénzügyminiszternek Bukarest Nagyméltóságú Pénzügyminiszter Úr! Kegyelmes Urunk! Makó város közönségétől a debreceni román kir. központi gazdasági bizottság intézkedése olytán a román kir. csapatok élelmezése céljából a múlt évben elrekvirált búza és lábas jószágok árának egy része címén a debreceni román kir. központi gazdasági bizottság Makó város részére kiutalt 421 660 koronát, s azt ki is fizette, azonban midőn kiküldötteink Debrecenből a fenti összeget Makóra akarták szállítani, Sárándon a vámhivatal tőlük az egész pénzösszeget lefoglalta s beszállította a nagyváradi román kir. vámhivatalhoz, ahol a lefoglalt pénzről az ide másolatban csatolt elismervényt kaptuk. A lefoglalás óta már megkíséreltük a nagyváradi román kir. vámhivatalnál a fenti összeg felvételét, ott azonban kérésünket nem teljesítették, a lefoglalt 421 660 koronát nem fizették ki, s azt a felvilágosítást adták, hogy a kifizetést csak akkor teljesíthetik, ha Nagyméltóságod döntést hoz arra nézve, hogy a fenti összeg kifizethető-e. Minthogy hosszú idő óta a lakosság a tőle elrekvirált dolgokért járó pénzt nem nélkülözheti, s arra e nehéz viszonyok közt rendkívül nagy szüksége van, s egyébként is a román kir. kormányzat, nak is érdekében áll, hogy e kérdés rendeztessék; tiszteletteljesen felkérjük Nagyméltóságodatlegyen kegyes ez ügyet megvizsgálni, s elrendelni, hogy a lefoglalt 421 660 korona Makó város rés/ére a nagyváradi román kir. vámhivatal által megbízottunknak kifizettessék. Kérjük a megengedését, hogy fenti összeget kiküldöttünk Makóra, ha pedig ez lehetséges nem lenne, Debrecenbe elszállíthassa. Egyidejűleg bejelentjük Nagyméltóságodnak, hogy a Makóról elrekvirált különféle dolgokért a debreceni központi gazdasági bizottság már kifizetett 2 004 626 koronát, azonban a kifizetett összeget nem lehetett Makóra elszállítani, s az most is Debrecenben van, mint kamatmentes betét. Az érdekelt lakosság állandóan követeli ennek az összegnek is kiadását, mert anyagilag kimerült és a térítési díjakra nagyon rá van szorulva, ezért arra is bátrak vagyunk Nagyméltóságodat mély tisztelettel kérni, hogy méltóztassék egyidejűleg engedélyezni azt is, hogy a fentebb jelzett és a debreceni központi gazdasági bizottság által már kifizetett, általunk bankbetétként a Hitelbank deb7 8 Vennes E. 1929. 6—7. 7 1 T. I. Csanád vármegye IX. rész április 13. 341
