Halmágyi Pál: Makó város román megszállása 1919. június 17.–1920. március 29. A Makói Múzeum Füzetei 43. (Makó, 1985)

Békés és Arad megyékben autókat, kocsikat, lovakat rekvirált, amikről még elismervényt sem adott. A vádak másik csoportját, már kormánybiztosi működésével „érdemelte" ki. Ezek szerint 20 tömb, összesen 2000 db kitöltetlen szállítási igazolványt szerzett a nagyszebeni közélelmezési minisztériumból, s ezt ő lebélyegezte, s kitöltetlenül tovább adta egy aradi malomtulajdonosnak. A mezőhegyesi cukorgyártól hivatalosan kiutalt cukrot, nem a címzetthez juttatta el, hanem magának tartotta meg. Letartóztatásakor temesvári lakásán 6,5 q cukrot, 2 db autót, 2 lovat, több hintót és 30 db üres szállítási igazolványt találtak a román csendőrök. Az aradi ügyészség „jogtalan rekvirálások, csalások és közokirathamisítás" vádjával indította meg ellene az eljárást, melynek végeredményéről a román megszállás megszűnéséig nem érkezett Makóra tudósítás.

3

9 A város lakóinak életét a postai forgalom korlátozásán keresztül is befolyásolta a román megszállás. Június 19-től a táviratokat elküldés előtt be kellett mutatni a rendőrségnek, majd a postahivatalban működő román hadnagy, távirati cenzor, engedélyezte azok feladását. Levelet csak olvasható írással lehetett írni, s levelezőlapon vagy nyitott borítékban feladni. A levelek terjedelme maximum 2 oldal (1 lap) lehetett, rendes nagyságú levélpapíron. A fenti szabályoknak meg nem felelő küldeményeket megsemmisítették. Tilos volt továbbá a posta megkerülésével, küldönccel, futárral levelet küldeni. Aki ezek ellen vét, azt letartóztatják és súlyosan megbüntetik —, közölte a román cenzúrahivatal. E fenyegetés beváltásáról a városi levéltár iratanyaga hallgat. Rekvirálások és a város egyéb gazdasági nehézségei Makó városát nem érték váratlanul a megszálló román hadsereg rekvirálásai. A magyar belügyminisztériumból még 1919. február 19-én megkapta a város a rekvirálások elszámolásáról szóló rendeletet, melyben közölték a polgármesteri hivatallal, hogy a magyar kormánnyal szemben eszközölt rekvirálások a szövetségesek budapesti katonai bizottsága jóváhagyása alapján, nyugta ellenében történnek. A nyugták kifizetéséről majd a békekonferencia fog intézkedni. Ezért a rekvirálásokról készített összesítőket havonta 2—2 példányban, egyrészt a szövetségesek budapesti katonai bizottságához, másrészt a magyar pénzügyminiszterhez kell majd eljuttatni. Néhány héttel később a közélelmezési miniszter is hasonlóan rendelkezett kiemelve, hogy térítést csak a rekviráló katonai parancsnokság szabályszerűen kiállított és hivatalos pecsétjével ellátott nyugtája alapján igényelhet a város.

4

0 Mindez természetesen nem valósult meg. Már a francia megszállás alatt, június elején megérkezett Makóra a 10. számú román rekviráló bizottság, Sztojkovics Romulus és Jonescu Alexander századosok vezetésével. Működésüket ekkor azonban még nem kezdhették meg, de nemsokára ez az idő is elérkezett. Makón a rekvirálásokat legnagyobbrészt ez a 10. számú rekviráló bizottság hajtotta végre úgy, hogy Sztojkovics százados az ipari, mezőgazdasági gépek s minden egyéb anyagok és eszközök, Jonescu százados pedig a termények és állatállomány rekvirálását végezte. A debreceni főparancsnokság december l-ével a 10. sz. rekviráló bizottságot feloszlatta. Ezután a rekvirálásokat Olteanu őrnagy, katonai prefektus az alispáni hivatal útján hajtotta végre. A rekvirálások gyakorlati végre" M.U. 1919. október 25. 195. sz. 4

9 Cs.m.L. makói kirendeltség Pm. h.i. 5335/1919. 333