Tóth Ferenc: Dr. Könyves- Kolonics József politikai pályája. A Makói Múzeum Füzetei 42. (Makó, 1984)

Függelék: Könyves-Kolonics József beszédei, írásai - Általános, titkos választójog

Annál fájóbban, mert annak elhárításáért mi, egyesek a múltban minden áldozatot meghoztunk és minden kockázatot vállaltunk. Az anyagi lét kétségei között még erkölcsi és szellemi elnyomorodás ijesztő képei is gyötörnek. Ilyen szomorú körülmények között ne a hiénák szerepére vállalkozzunk, hanem elsősorban gazdasági talpraállításunk érdekében ragadjunk meg minden segítő kezet. Főleg azok kezét, akiknek van is és szándékuk is rajtunk segíteni. Ragadjuk meg hálásan azok kezét, akik az egész világ szűkölködőivel, ínségeseivel szemben segítőkészségüknek már eddig is áldásos bizonyságot szolgáltattak. A létkérdést nem lehet merev politikai dogmákért kikapcsolni, vagy e tekintetben éppen a visszájára fordítani a dolgokat. Akiknek a jótékonyságát élvezzük, azoknak a kölcsön segítsége sem lehet lealázó vagy károsító. Kétszer ad, aki gyorsan ad és az segít inkább, aki tényleg ad és többet ad. Ez cáfolhatatlan, de sanda módon gyakorta elferdített igazság. Erkölcsi újjáépítésünk érdekében becsüljünk meg minden erkölcsformáló tényezőt. Függetlenül minden kinyilatkoztatásról, egy mondatban foglalom össze az erkölcsi világrend alaptörvényét: „Igaztalanul ne bántsál senkit és jogtalanul ne bántsd senkiét." Mindaddig, míg nem ez lesz az általánosan uralkodó parancsolat, addig az ideig portánkon erkölcsi posvány fog terjengeni. Ez is cáfolhatatlan, de számításból sokszor megkerült igazság. Szellemi életünk hanyatlása természetes következménye az irányzatos pártpolitikai minősítésnek. A minőség minden rétegben értéktöbblet, amit a magakörében bűn visszaszorítani, csak azért, mert az apróbb e téren is aránytalanul többet akar. Ez is cáfolhatatlan, de nem egyszer legázolt igazság. Halottak napján kegyelettel adózunk a magyar és népi igazságok elhunyt nagyjainak is. De ne csak a kegyelet gyertyácskáit gyújtsuk meg hantjaik fölött, hanem szellemük szövétnekét is ragadjuk meg a jövendő és az eddigieknél biztosabb magyar út bevilágítására. Honoljon egyszer-egyszer békesség az élők birodalmában! Délvidéki Független Hírlap 1946. november 3. 33 1946. december 8. ÁLTALÁNOS, TITKOS VÁLASZTÓJOG Általános, titkos, egyenlő, nőkre is kiterjedő, községenkénti, közvetlen választójog volt a politikai demokrácia legelső és legfőbb követelése 67 óta egészen a napjaink előtt való időkig. A demokrácia harcosai mindenki számára, híveink és ellenfeleink számára egyaránt, követeltük ezt a sok jelzőjű állampolgári jogot, reábízva magára a népre, hogy ítéljen erényeink és hibáink fölött is. C:ak a diktatúrák nem tűrik az olyan alkotmányos népítéletet, amelyik őket el is marasztalhatja. Az akkoron velük szemben álló furfanggal, csalással, vesztegetésekkel, nyílt erőszakkal akadályozták meg a nép többségét abban, hogy az ellenhatalmon levő hibái, bűnei fölött is ítélkezhessék s ekként politikai váltógazdaság alakulhasson ki. Mostanában — nem tudom igaz-e — hasonló törekvésekről hallok. Nem akarok hinni saját fülemnek és én magam szemeimnek. Most is meg akarnák szűkíteni a választójog anyagi terjedelmét, csak hogy most fordított szereposztásban? Szegény öreg fejemnek — a többiek között — még ezt a frivolitást is meg kellett érnie? Kiábrándulva pártokból, emberekben csalódottan — mint magános remete — tovább zsolozsmázom a demokrácia Miatyánkjait: 53