Tóth Ferenc: Dr. Könyves- Kolonics József politikai pályája. A Makói Múzeum Füzetei 42. (Makó, 1984)

Függelék: Könyves-Kolonics József beszédei, írásai - Kossuth Lajos - Húsvéti gondolatok

Kísérje pályáján hazánk dolgozó népének szeretete. Koronázza munkáját megérdemelten teljes siker az ország javára, szüló'városa, nemkülönben öreg barátja további büszkeségére. Makói Népújság 1945. január 31. 24 1945. február 2. KOSSUTH LAJOS Miként a pusztában bolyongó népnek sötét éjszakában a világító tűzoszlop, mint az ember testvériségének és az emberi egyenlőség isteni eszméjének bölcsőjéhez még a királyokat is elvezető esthajnali csillag, akként fénylik és ragyog fel a magyar történeti égbolton Kossuth Lajos neve. A nemzeti és népszabadság üdvözítő igéje. Egyfelől a nemzet öncélú, idegen országnak és hatalomnak alá nem rendelt élete, másfelől a politikailag jogtalan, az államnak csak dolgozó elemét képező népnek polgári és politikaijogegyenlősége. A Bocskayak, Rákócziak, Bethlen Gáborok és Kossuthok hagyománya, a nemzeti célok összetalálkozása az egyetemes emberi érdekekkel. Az egyéni és közszabadságok ugyanazt jelentik a polgárok életében, amit a természetben a levegő és szél jelentik a viruló életet és fejlődést. A nemzeti szabadság és állami függetlenség a föld, amelyből az élet sarjad, az igazságosság, a jótékony harmat, mely a fejlődést táplálja s az egyetemes emberszeretetet a lágy szellő, amely az életet körülcsókolja s a fejlődést érleli. Az emberméltóság, szelídség és erőszaknélküliség, szemközt a könnyel, vérrel és halállal. Az eszme legnagyobb magyar apostola, legékesebb és legbátrabb szavú hirdetője, legrendíthetetlenebb hitű követője Te voltál Kossuth Lajos. A Te eszmédért bebörtönzött és kivégzett vértanúk porladó csont ökle összeszorul, üreges szemük riadtan tekint felénk és hátborzongató síri hangon kiáltják: Soha sem bántsátok meg emlékeinket azzal, hogy eszméink üldözői és az üldözők követői lesztek. A haza- és emberszeretet vértjére munka és tudás fegyverével munkálhatjuk csupán sínylődő népünk, szerencsétlen nemzetünk, romlásba taszított ezer sebből vérző, de annál inkább szeretett magyar hazánk biztosabb jövendőjét. Makói Népújság 1945. február 2. A cikket a JAM Tört. dok. gyűjteménybe levő, szerző által javított változatban közöljük. 25 1945. április 1. HÚSVÉTI GONDOLATOK A jog. Közelmúltban a zsidókérdésről írtam, mert ilyen van. Most a jogról beszélek, mert ennek érvényesülése ma bizonyítatlan. Márpedig a jogeszme olyan társadalmi érték, aminek minden egészséges társadalomban uralkodnia kell. A jog annál szilárdabb, minél több erkölcsi tartalom van benne. Az államjogban csak a népi és társadalmi igazságosság, másszóval a legtöbb ember legnagyobb boldogulása, a ma44