Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 41. (Makó, 1985)
Függelék - Tájékoztató
Tájékoztató Ábrányi Kornél, id. 1822—1903., zeneszerző, zenekritikus. Alboni, Marietta, 1826—1894., világhírű olasz alténekesnő, többször szerepelt a Nemzeti Színházban. Albreht főherceg, 1817—1895., lovassági tábornok, hadtestparancsnok, 1851 —1860-ig Magyarország polgári és katonai kormányzója Aranyvári Emília, balett szóló táncosnő, 1848 és 1859-ben a Nemzeti Színház tagja, Európa legnagyobb színházaiban táncolt Artőt, Desirée, 1835—1907., belga operaénekesnő, 1862-ben a Nemzeti Színházban Gara Mária szerepét vendégként magyarul énekelte. Augusz Antal báró, 1807—1878., a Nemzeti Színházat irányító „Comité" vezetője, tolnai földbirtokos, Liszt Ferenc barátja. Bajza József, 1804—1858., költő, kritikus, 1837-ben és 1848-ban a Nemzeti Színház igazgatója. Balassa János dr., 1814—1868., európai hírű sebészprofesszor a pesti egyetemen. Barabás Miklós, 1810—1898., festőművész, grafikus művész. Korának legtöbb hírességét, köztük számos színészt is, képein megörökített. Barna Izsó, 1859—1936., zeneszerző, színházi karmester. Bartay András, 1798—1854., 1843—45-ig a Nemzeti Színház igazgatója, zeneszerző Batthyány Lajosné Zichy Eleonóra grófnő, az első felelős magyar miniszterelnök özvegye, nővére Károlyi Györgyné grófné. 1844-ben Petőfi példaként magasztalva őket, verset írt hozzájuk. Beck Nepomuk János, 1827—1904., pozsonyi születésű bécsi kamaraénekes, többször volt a Nemzeti Színházban vendég. Benza Károly, 1812—1872., opera buffó, a Nemzeti Színház tagja. Brioschi, Carlo, 1826—1895., európai hírű bécsi díszletfestő. Bókay János dr., 1822—1884., egyetemi orvosprofesszor, a hazai gyermekgyógyászat megalapítója Bulyovszky Gyula, 1827—1883., író, újságíró, szerkesztő, Szilágyi Lilla drámai színésznő férje. Bulyovszky Lilla, tulajdonképpen Bulyovszky Gyuláné Szilágyi Lilla, 1833—1909., drámai színésznő, rövid ideig a Nemzeti Színház tagja, majd bajor udvari színésznő; Szilágyi Pál úttörő színész leánya, Kelemen László, az első magyar színigazgató unokahúga. Bülow, Hans von, 1830—1894., zeneszerző, karmester, a történet idején még Liszt Ferenc veje, vagyis Cosima lányának férje. Carl, Henriette, 1802—1890., német operaénekesnő, vendégként énekelt a Nemzeti Színházban Cebrián Lászlóné grófné született Révay Róza bárónő (1830—1902), losonci földbirtokos, Hubay Jenőné Cebrián Róza édesanyja. Cuza, Alexandru, 1820—1873., 1859—1866-ig uralkodó, első választott román fejedelem. Trónjáról elűzték. Császár Ferenc, 1807—1858., író, költő, műfordító, szerkesztő, Dante Isteni színjátékának első magyar fordítója Császár (Kaiser) György, 1813—1850., a Nemzeti Színház másodkarmestere, zeneszerző, a Kunok c. opera szerzője. Csausz Márton dr., 1796—1860., a bonctan orvosprofesszora a pesti egyetemen, Hollósy Kornélia anyai nagybátyja. Csepregi Lajos, 1820—1870., író, a Nemzeti Színház titkára. írt és fordított 65 színművet és 7 operát. Csillag Róza, 1823—1892., operaénekesnő, több külföldi opera tagja, többször szerepelt vendégként a Nemzeti Színházban. Czanyuga József, 1816—1894., szövegíró, a Nemzeti Múzeum titkára. 83
