Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 41. (Makó, 1985)

Külföldön

repében művészetének új szép oldalát tünteté ki. Énekének gyöngédsége, eleganciája, érzéstelje és pontosságáról az elsimerés egyhangú ítélete hallható." Mielőtt azonban végleg elhagyta volna Bécset, még egy hangversenyen is szerepelt. Gustav Hölzel bécsi operaénekes rendezett hangversenyt a Bécsben vendégszereplő művészek közreműködésével július 10-én a Hotel zur Stadt Baden nagytermében. A hangverseny keretében Hollósy Kornélia operaáriákon kívül magyar dalokat is énekelt, olyan sikerrel, hogy azokat háromszor is meg kellett ismételnie. Ez volt a végleges búcsú Bécstől. Hosszúra nyúlt vendégszereplésének befejezte után kísérői: Verzár Emánuel impresszárió és szobalánya társaságában július utolsó napjaiban Bécsből Varsóba utazott, ahová augusztus 3-án érkezett meg. Varsóban nem várta fogadtatás, sem szerződés, de még fellépési lehetőség sem. A „legelőkelőbb körök varsói meghívása", az „előnyös németországi meghívásokkal szemben a kecsegtető varsói meghívás előnyben részesítése" és más hasonló híresztelések, amelyek a bécsi sajtóban láttak napvilágot, egytől egyig Verzár Emánuel .ügyeskedéseinek' eredményei voltak, teljesen megalapozatlanok, csak a látszat és a külszín mentésére szolgáltak. Az egykori Lengyelország, mint orosz tartomány éppoly leigázott volt, mint Világos után Magyarország. Helytartója a magyar szabadságharc leverésében nagy szerepet játszó Paskievics tábornok volt, a rendőrminiszteri hatáskörű Abramovics tábornok alá tartoztak többek között a színházi ügyek is. Hollósy föllépésének engedélyezése is tőle függött, de Abramovics tábornok — a belső rend biztonsága okán — külföldiek fellépését nem engedélyezte. Éppen Hollósy megérkezése előtt utasította el az európai hírű holland Hasselt-Barth Anna operaénekesnő fellépési kérelmét. Bécsből késett a bizalmas jelentés Hollósy magatartását és küldetésének célját illetően, ezért kénytelen volt két hétig várni az első fellépés engedélyezésére. A kedvező jelentések végül is engedékenységre bírták Abramovics tábornokot és így sor kerülhetett első fellépésére. A varsói bemutatkozó előadás a Nagy Színházban, 1850. augusztus 17-én volt. Hollósy a Lammermoori Lucia címszerepét énekelte a zsúfolásig megtelt színház közönsége előtt. Fellépéséről lengyel, francia és magyar újságok egyaránt a legteljesebb elismerés hangján írtak. Hollósy az első csatát megnyerte, sőt rohammal vette be a varsóiak szívét. Már első fellépte után arról írtak a lapok, hogy több operában is hallani fogják ezüstcsengésű hangját, s valóban: augusztus 20-án megismételték a Luciát, 24-én pedig már a Lindában lépett föl. „Hollósy Kornélia kisasszony ismét elragadott bennünket szép hangjával, s kitűnő játékával. Ez a kiváló énekesnő mind nagyobb lelkesedést vált ki a közönség körében." Szerepeit eddig olaszul énekelte, részint mert úgy tanulta meg, részint a partnerek kedvéért. A tervezett hosszabb lengyelországi szereplés tehát jól indult és biztosítottnak látszott, amit később igazolt is a tizenhárom hónapig tartó varsói vendégjáték. A Lucia és a Linda megismétlése után szeptember 1-én ismét új szerepben mutatkozott be Hollósy Kornélia. Tisztelői és az operabarátok valamelyik vidámabb, az eddigiektől teljesen elütő szerepben óhajtották a művésznőt hallani. Ő szívesen engedett a kívánságnak, s Flotow Mártáját választotta. Mivel ezt a szerepét eddig csak magyarul énekelte, s elegendő ideje sem volt, hogy más nyelven is betanulja, most is magyarul énekelte. A közönség most sem csalódott, mert a művésznő tehetségének minden jó oldalát megcsillogtatta. Külön meglepetésként hatott a magyar szöveg, amit a közönség sokszor felzúgó, tüntető tapsokkal és hatszori kihívással jutalmazott. 31