Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - VI. Makó földesurai a török hódoltság alatt

nak lehal magva szakadt, s terjedelmes .javai szabadon adományo/.halókká vállak. János Zsigmond fejedelem léhát lf)(»,'í-ik évi augusztus 10-én (iyulafehérvárott kell adomány levelében nemcsak a magszakadás eziinén, de Makó Lászlónak a „némethez tudó ragaszkodásánál" fogva bekövetkezett hűtlensége miatt is a fejedelemségre v issza szállott és Csanád megyében fekvő összes Makó-féle birtokokat, ezek között Makó városát is nopsiezi Varkoes Tamásnak adományozta. Ugyan annak a Varkoes Tamásnak, a kinek szereplésével és nevével az 1550 ik évi események és illetőleg a behódolás körülményeinek előadása közben már találkoztunk. Varkoesnak hazafiúi érdemein túl még a birtok szerzésre mintegy különös czímet adott az a körülmény, hogy neje a íiusított albisi Zólyomi Klára volt, ki legelőbb is Paksy Ferencznek, azután Makó Miklósnak — tehát ép a magvaszakadt Makó László atyjának — visszamaradt özvegye volt. Varkoes Tamás még ugyanazon évben Babolchay G;/ör<j>/ váradi kanonok által az összes Makó-féle birtokokba lörvényszerííleg beiktatatva lett.

1) Pedig a Földváry-fele 150l-ik évi országos összeírás szerint is Makó Lászlónak esanád megyei részjószágai összesen 127 portára rúgtak, a midőn Csanád megye összes portáinak száma IO7IV2 volt. E 127 porta pedig ekként oszlott meg. Makón (:8, (a többi, nevezetesen 57 porta Telegdy István, 7 pedig Falatiezi János kezén volt), Tömpösön (a kortyogói szöllők helyén) 9, Férgeden (1I.-M.-Vásárhely határában) 10, Dédénszegen (Kis Zombor határában) 17, KanizsaMonostoron 10, Fehéregyházán (Apátfalva és Makó között, ma »Fehérház«) 4, Szent Miklóson (Makó határában) 9 porta. Másrészről azonban a magvaszakadt Makó Lászlónak ugyanezen birtokait s közöttük Makó városát is Hudolf király i) ItunyiUy V. A vúimli lüiiűuule. II. k. 22H és III. k. tlí). 1-