Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - X. Makó a XVIII. században. Közbiztonsági és köztehervisélési viszonyok. Pestis és más csapások. Gyarapodás és egyházak építése

megye rendeletileg tilalmazta a Porgány és ltogdány fokok hajózhatását galló rekeszek felállítását.

1) A gyarapodás és |H>lgárosodns tanújelének kell tekintenünk továbbá azt is, bogy 17.-18bun a városnak serfőző l.áza volt. Később az uradalom is állított sörházat, de ez a városival nein igen versenyezhetett, sőt az uradalom nem egyszer a város sürházáUin főzette ki ár|>úját. Egy ily alkalommal a város sörháza kigyuladt, lengett, a minélfogva az uradalom kártalanításul saját sörházát a város tulajdonába bocsájtoita.

2) De Icgélénkebljen tanúsítja a lakosság gyarapodását, jólétének emelkedését az a körülmény, hogy a katholikusok régi, még 1718-ban állított kisszerű és roskatag templomuk helyett 1772. évben gr. Engel Antal esanádi püspök segedelmével, a Szt.-István király tiszteletére szentelt nagy plébánia templomot felépítették, valamint az 17ilí-ik évben felállított, s a boldogságos szűz 7 fajdalmáról ezímzett I \ I

S KI tpolnál is 1797. évben megújították. A reformátusok az ó-templomot 1778-ban, ennek tornyát 1787 8-ik évben építették ki. A görög egyesüllek templomukat Mária Terézia királynő segedelmével 177<i-ban epiletlék fel. 'i A/. riLTi'd' l'allavi« ini család uradalmi levéltára Sándorfalváu. '-') l/isd : Oklevéllár III. s/.. 7. |tohl. i