Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - X. Makó a XVIII. században. Közbiztonsági és köztehervisélési viszonyok. Pestis és más csapások. Gyarapodás és egyházak építése

(i7 épület hamvadt el, ezek közölt a református templom, paplak és iskola. A kár 2;$,728 frtra becsültetett.

1) De mindezen karokat és csapásokat a nép lassanként kiheverte, a tevékenység és munka fokozottabb mérvben indult meg, s ennek nyomában az élet és a fejlődés mind élénkebben nyilvánult Lassanként iparosok és kereskedők települtek le, a kik forgalmat teremtve, a lakosság polgárosodására is közrehatottak. A kereskedelem és forgalom mai legélénkebb közvetítői a zsidók, *}ak a múlt század második felében fordulnak elő C.sanad vármegyében, illetőleg Makón. Még 1735-ik évben a helytartó tanácsnak a megyében tartózkodó zsidók összeírása iránt kiadott körrendeletére a vármegye azt jelentette, hogy a a megye egész területén, tehát Makón is, egyetlen egy zsidó sem tartózkodik

2) A kereskedést tehát ez időben jobbára görög kalmárok űzték, s a vásárlás kivált hízott göbölyös jószágokra irányult. A lakosság mindennapi szükségletei kielégítésére szolgáló boltok is egyre szaporodtak. 1738-ban még csak lét holt volt Makón, de hogy mily nagy forgalmuk lehetett ezeknek, kitetszik abból is, hogy a vármegye (iyörgy görögre 50 Irt, Mihály görögre |>edig 10 Irt, az időben hallatlan magas taksákat rótt ki..

3) Az üzleti élet különösen a vásárok alkalmával nyilvánult s a makói vásárok, kivált az állat vásárok régen igen népiesek és híresek vakinak. Makónak már rég időtől fogva három országos vásárja volt, u. m. .ludica vasárnap utáni hétfőn, Szt. Isi van király és Krz>ébel napjának hetiben tartótt vásárok Később a Csanádi püspök is mini földesúr, privilégium útján a S/l Iván napi vásár larlasra szerzett jogot. Ezentúl ugyancsak h r.sniiúiJ megye levéltára, jegyzőkönyvek. '-'» Hí u. ») U. Ü.