Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)
Reizner János: Makó város története - X. Makó a XVIII. században. Közbiztonsági és köztehervisélési viszonyok. Pestis és más csapások. Gyarapodás és egyházak építése
íí -•.-• Makóról 2 szekerei s 8 közi munkást szeptember 2ö-ára Szegedre berendelt; mert például 1789-ben a tábor részére teljesítendő fuvarozás ezéljából Csanád megyére 00 szekér kiállítása lett kiróva, minden szekérhez (i-ti ökör lévén állítandó. Ezen mennyiségnek pedig több mint fele Makó város terhére lett kiróva. És ez még nem is egyedül álló dolog volt. Mert ugyancsak az 1789-ik évben a katonaság részére Csanád megye 50 ezer mázsa szénát tartozott volt szállítani, a minek felét ismét Makónak kelte előteremteni. Ezentúl ínég az átutazó katonaság ellátásáról is gondoskodni kelle. Így az 1789. év elején, midőn Neuperg generális egy lovas csapattal Makón átvonult, csak ez egy alkalommal is az 50 köböl árpán és 10 köböl búzán túl még tetemes mennyiségű szénát, szalmát kiszolgálni, valamint az egész csapat élelmezését is teljesíteni kelle. A katonaságnak gyakori átvonulásain kívül még a télire beszállásolt katonák elhelyezéséről és katonai ellátásáról is gondoskodni kelle. Egyszer másszor a város meg lett ugyan kímélve ezen beszállásolási tehertől, mint például 1787-ben, a mikor az árvizek minit a makóiak tetemes károkat szenvedtek és igen ki mer ült volt. 1788-ban a (Irünne ezrednek Makóra tervezett elszállásolása iránti rendelet is visszavétetett, mert időközben a }>esíis Makón kiütött. De 1789-ben Csanád megyére már 0 század katonaság elszállásolása lett kivetve és csak a megye erélyes felszólalása következtén lett elérve az, hogy téli szállásra a (Irünne ezredből csak három századot Ijelyeztek el a megyében, s ez is legnagyobb részt Makón helyezkedett el. 1) S így volt ez majd minden esztendőben. Az országos hadi adó és a domestica pedig ily arányiján terhelte Makót. Az 1782/8-ik katonai évben Csanád megye adója és domesticája 0022 írt 11 dénárra rúgott; a miből i) Megyei levéltár, jegyzőkönyvek ós iratok,