Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - X. Makó a XVIII. században. Közbiztonsági és köztehervisélési viszonyok. Pestis és más csapások. Gyarapodás és egyházak építése

MAKÓ A XVIII. SZÁZADBAN. KÖZBIZTONSÁGI ÉS KÖZTE 11ELIVISÉLÉSI VISZON YOK. PESTI S ÉS MÁS CSAPÁSOK. GYARAPODÁS ÉS EGYHÁZAK ÉPÍTÉSE A törökök kiűzése után a visszafoglalt területek és íg^ Csanád vármegye is jó ideig katonai és kincstári igazgatás alatt állt. (Iróf Nádasdy László Csanádi püspök 1710-ben egyúttal Csanád vármegye főispánjává is kineveztetvén, az ős Csanád vármegye új életét, alkotmányos önkormányzatát lassanként megkezdette. De az egykor óriás és hatalmas vármegye, a melynek nagyobb része a Maros balpartján terült el, csak egy kis töredékében lett helyreállítva s a vármegye azon törekvése, hogy a Maroson túl fekvő községek és területek hozzá csatoltassanak, meddő maradt.

1} Az újon szervezett vármegye hatósági élete kezdetben nagyon szerény nyilvánulásokban jelentkezett, s iurisdictiója alá mindösszesen csak 4 község tartozott.

3) Ezek egyike Makó mezőváros volt, vagy a mint ez időben gyakrabban előfordul: ») Reizner János. Csanád vármegye régi határai. Lásd a »Maros« czímű, Makón megjelent lap 1870. évi 4—10. számaiban. 2) Reizner J. ('.saruid megye régi törvényhatósági bizottsága, közgyűlései.. tisztviselői, ezek fizetése. *Maros,« 1872. évf, t. 2. sz,