Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - VII. Makó mint királyi szabados mezőváros és a csanádi püspökség jogigényei

a fél hold hatalma, annál élénkebben nyilvánult a esanádi püspököknek Makó elnyerésére irányult törekvése. A török hódoltság ideje alatt a esanádi püspökség czímét hol a váezi, hol az esztergomi, hol á győri káptalan valamely tagja viselte. A távol székelő püspökök az egyházmegye tényleges kormányzásával a szegedi szent Ferencz-rendi szerzetesek házfőnökeit (quardián) bízták meg. A szegedi quárdiánok tehát ez időben a püspökök lelkiekbeni helyettesei valának. Mint püspöki helynökök tehát azon iparkodtak, hogy a püspök igényei és követelései előmozdítására egyenesen Makó város népét nyerjék meg, hogy a püspök l'öldesuraságát mintegy önkényt elismerjék és neki bármi csekélységet is önkényt adózzanak. De a makóiak erről mit sem akarlak tudni, s a kamarától való függőségüket eljátszani egyáltalán nem kívánták. Makripodári Jácint utóda a -esanádi püspökségben Baloyh Miklós volt, a ki követelésével a kincstárnál is elő állott, s a kinek érdekéből a szegedi barátok Makón mind sűrűbben megfordultak, a népet a püspök földesuraságának elismerésére reá birni igyekeztek. A város utoljára is megunta e zaklatást. Feljelentést intézeti ez ügyben a kamarához, s úgy a barátok mint a püspökség törekvései ellenében védelemért könyörgött. A királyi kamara ennélfogva 1(>82. évi ápril hó 12-en Pozsonyban kelt levele által a szegedi szent ferencz -rendiek konventjét meginteni el nem mulasztotta, kijelentvén: hogy Makó me zöváros királyi szabadosaihoz Jialoyh Miklós esanádi pii^jjöknek semmi )oya nincsen, minélfoyoa jövőre ne háboríttassanak, mely végre különben maga a püspök is figyelmeztetve lett'). Makó város a jobbágy sorstól ezúttal tehát megszabadult, sőt IJalogh Miklós utódainak, Tromikoeielt Mihály Polin' I hi püspököknek Makóra vonatkozó jogigényeit es követeléseit is elutasította a kincstár. 1 S/.Oí'ctl város titkos le\vlI:ira sz.