Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Függelék a II. kiadáshoz - Tóth Ferenc: A könyv születése

A KÖNYV SZÜLETÉSE ,,A múltnak alapos ismerete lehet egy öntudatosabb és szilárdabb nemzeti lét feltétele." Rcizner János Szeged művelődéstörténetének kiemelkedő alakjait Szegedi Kiss Istvántól Tömörkény Istvánig, Móra Ferenctől Juhász Gyuláig sok-sok szál fűzi Makóhoz. Reizner János pályakezdő éveit szintén Makón tölti. Mielőtt a Tisza-parti város főjegyzője, majd a Somogyi Könyvtár illetve a múzeum igazgatója lett volna, a Csanád megyei tanfelügyelőség tollnokaként (írnok) dolgozott a Maros-parti városban. Itt rajzolta azt a Somogyi Könyvtárban őrzött Csanád megyei kőnyomatos térképet, amelyre saját maga írta:„Giba felmérése s más hiteles adatokból szerkeszté Csanád megye népiskolái számára Re­izner János. 1870." A térképen nemcsak a megye helységeit tünteti fel, de — régészeti érdeklődésének megfelelően — a halmokat, a hátságokat, a vízjárta rétségeket is. Ekkor kezdett foglalkozni a megye történetével. A Maros 1870. évfolyamában cikksorozatot ír Csanád megye régi határairól, a következő évben pedig Csanad megye régi törvényhatósági bizottsága közgyűlése, tisztviselői és ezek fizetése címmel. Ezek a kutatások a továbbiakban is fogékonnyá tették a makói és Csanád megyei történelem eseményei iránt. Reizner Jánosnak ez a kötődése motiválhatta két évtizeddel később Major Miklós polgármestert is abban a döntésben, hogy éppen őhozzá fordult, amikor érlelődni kezdett az a gondolat, hogy a város történetét tudományosan is fel kellene dolgoz­tatni. A polgármester 1891. március 5-én kereste fel Rcizner Jánost, hogy milyen módon lehetne „a vá­ros minél kevesebb megterheltetésével" megírni Makó monográfiáját. Frre a feladatra a jeles törté­nész ekkor még nem vállalkozik, de felajánlja, hogy Makó történetéről szívesen tart felolvasásokat. Március 11-én Major Miklós levélben tolmácsolja a Csanád vármegyei Régészeti és Történelmi Tár­sulat előadására való meghívást. Ezt Reizner János örömmel fogadja, „kellemes lesz reám nézve a re­gi makói emlékek megújulása." A felkérést igen komolyan veszi, egy nagyobb terjedelmű vázlatos áttekintést készít, „aminek később bárki, aki Makó monográfiáját megírja, nagy, igen nagy hasznát veszi, már az. előtanulmány, a vázlat, a keret meg lesz adva." Reizner János Vázlatok Makó város történetéből című előadására nem kerül sor, de összefogla­lását lemásolás céljából — némi tiszteletdíj kilátásba helyezésével — a város meg kívánja szerezni (1892. március 31.). Mivel ezt a szöveget a s/erző egy társulati ülésre szánta és erre vonatkozó alkalmi megállapításokat is tartalmaz, ezért kibővíteni, illetve átdolgozni kívánja (1892. április 15.). A kézirat teljessé tételénél az a cél ve/érelte: „oly munkát adjak Makó város közönségének rendelkezésére, amely az igényeket egy jó időre kielégíti, s amelyből Makó város közönsége a város viszontagságos múltját elegendően megismerheti, amely a történelmi érzéket felkölteni es fejleszteni képes" (1892. július 6.). Közben felmerül a mű nyomdai kiadása is, de a városi tanács ilyen ügyekben való járatlanságát árulja el, hogy mindössze száz példányban kívánja megjelentetni. Reizner János személyesen tájékoz­tatja a polgármestert, hogy a tervezett példányon felül csak a papír és a festék terheli a megrendelőt, ezért javasolja, hogy legalább 300—500 példányban adják ki. Ezt a javaslatot az 1892. augusztus 12-I tanácsülés elfogadja, és felkérik Reizner Jánost, hogy saját felügyelete és ellenőrzése alatt valame­lyik szegedi nyomdánál járjon el. Reizner János a polgármesternek azt is javasolja, hogy Szirbik Miklós református lelkész kéz­iratát könyve függelékeként jelentessék meg, írván: „a nevezett lelkész korabeli makói viszonyok, különösen pedig a helvét hitvallású evangéliumi egyház szervezetére s történelmére \>>natkozo adatok igen becses történelmi foirásoknak tekinthetők." 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom