Halmágyi Pál: Makó város francia megszállása 191. április 27- től 1919. június 17- ig. A Makói Múzeum Füzetei 38. (Makó, 1984)
Balló István és S. Bálint György beszélt. Megindult a polgárőrség szervezése is, melybe a román megszállásig 800-an jelentkeztek. A megszállás első napjaiban megindult a proletárhatalom helyi képviselőinek üldözése. A francia csapatokkal együtt jött Makóra Schreier Simon detektív, és ismerve a makói viszonyokat megkezdte brutális munkáját. 8 Volt akinek a kezét törte el, volt akinek a szeme világát vette el vallatásai közben e franciák szolgálatában álló pribék. 9 A francia parancsnokság — helyt adva a városi hatóságok ismételt tiltakozásának Schreier brutalitása ellen — a detektívet később Szegedre helyezte át. A francia megszállók Makóról 44 kommunistát hurcoltak el, többségében férfiakat, de volt közöttük egy nő is, Krobak Erzsébet. 1 0 A város lakossága a helyi újságból egyaránt értesült a Tanácsköztársaság honvédő harcairól és a szervezkedő ellenforradalom első lépéseiről. A mai olvasóban különös érzést kelt, hogy ugyanaz a lap, mely a helyi proletárdiktatúrát, annak képviselőit és intézkedéseit igen durván becsmérelte, a Tanácsköztársaság honvédő harcairól részletes, színes és igaz beszámolókat közölt. Az első ellenforradalmi szervezkedések földrajzilag igen közel voltak Makóhoz és az abban résztvevőket nagyrészt közvetlenül is ismerte a város vezető polgársága. E szervezkedés hírei személyes érintkezés útján terjedtek a környéken, mert a helyi újság csak május 24-én közölte az első hírt az aradi kormány május 5-i megalakulásáról, mégis, Demkó közjegyző már május 9-én feljegyezte naplójában, hogy Aradon magyar nemzeti alapon új kormány alakult, melynek miniszterelnöke Károlyi Gyula. E kormány május 9-én Makón keresztül Szegedre kívánt utazni. A makói közönség — Demkó feljegyzése szerint — az állomáson várt a vonatra, de az nem érkezett meg, mert Mezőhegyesen a románok feltartóztatták. A szegedi ellenforradalmi tömörülés felhívását „Szegedi levél — makóiaknak" címmel a Makói Újság május 25-i száma teljes egészében, első oldalán közölte. Az Aradról végül is Szegedre került, s ott kibővült kormány június 2-i ünnepélyes eskütételéről a Makói Újság június 13-i száma helyszíni riportban számolt be. A francia megszállás alatt több érdemleges feljegyzés az ellenforradalom zászlóbontásáról nem íródott. Az önkormányzati szervek működése A város közéletének mind nagyobb és nagyobb jelentőségű kérdésévé vált, hogy melyik városi testület lesz az önkormányzat letéteményese. A különböző lehetőségek ( a régi; a Károlyi-kormány féle képviselőtestület; vagy a Tanácsköztársaság alatt választott néptanács) közül a helyi polgári lap erősen a régi képviselőtestület mellett agitált, ecsetelve, hogy a két utóbbi tagjai legnagyobb részt nincsenek is a városban. Az újság értesülése szerint a francia parancsnokságnak is az a kívánsága, hogy a közigazgatás a régi mederben történjék. 1 1 Május 28-án ült össze a város képviselőtestülete a vármegyeháza nagytermében a megszállás alatti első rendkívüli közgyűlésre. A közgyűlés első határozatában 8 Schreier Szegeden született és ott tanulta ki a mészáros mesterséget, majd bekalandozta Európát, Amerikát és Spanyolországban híres torreádor lett. Később a makói Otthon kávéházban volt pincér, majd ugyanezt a mesterséget folytatta Temesváron. A háborúban mint huszárőrmester szolgált a monarchia hadseregében, s mikor megsebesült, ismét Makóra került kórházba. Az októberi forradalom is Makón érte: buzgón sugdosta az újabbnál újabb rémhíreket a polgármester, az alispán és más vezető emberek füleibe. 9 Kun Istvánnak, a makói munkástanács egykori tagjának visszaemlékezése. Hangszalagra vette Lázár Ferenc 1966-ban Székkutason (JAM Adattár 344.) 1 0 Vál. dok. 513—514. 1 1 Makói Újság 1919. V. 18. 92. sz. 301
