Eperjesy Kálmán: Írások a régi Makóról. A Makói Múzeum Füzetei 36. (Makó, 1984)

Írások a régi Makóról (Eperjesy Kálmán)

6 Emlékezés a régi tűzoltókról. Makó több ízben eset! tűzvésznek áldozatul, különösen az 1781-iki volt katasztrófába a városra. Ez alkalommal 67 ház és több középölet a benne levő irományokkal együtt elpusztult. E szomorú tapasztalatok arra késztették a város vezetőségét, hogy minden óvintézkedést megtegyen újabb tűzveszély elhárítására. E gondoskodásnak tulajdonítható, hogy Makó tűzrendészet! szervezete a XVIII. század végétől kezdve állandóan fejlődik és más alföldi városoknak is mintául szolgált. Minthogy a tűz elterjedésének főoka a kútak csekély száma volt, az uradalmi prefektus már 1791 ben szigorú büntetés terhe alatt elrendeli, hogy minden gazda az udvara vagy háza körül kútat és víztartóhelyet csináljon. Hogy parancsának nagyobb foganatja leg>en, megtiltja, hogy bárki 7 is a szomszédja vagy más idegen ember kútját használni merje. Ugyancsak ez évben kelt még egy más intézkedés, mely a tűz terjedését a külső részeken volt hívatva megakadályozni. Küldöncök adták tudtára mindenkinek és a templomok előtt is kidobolták, hogy a gazdák és gazdaasszonyok kéményeiket és tűzhelyeiket gyakran tisztogassák és senki olyan helyen, ' ahol gabonahordás, nyomtatás vagy kazlak rakása folyik, pipázni vagy tüzet rakni meg ne próbálja. Aki ilyesmire vetemednék, az 24 napi árestommal bűnhődik. A városnak már ekkor is volt egy vizipuskája, 1793-ban 4 tölgyfavödröt vesznek, Gombos János bognárral a 10 akós vizeshordó alá egy vaskocsit dináltatnak, Pauer András vasárús 40 font vasat, fejszéket és csáklyákat szállít, Tápai Négyökrű Istvánnéval pedig a két cséza tetejére 4 nagy gyékényt készíttetnek. Torony strázsamester! és állandó Őrséget tartanak, hogy a tüzet idejében észrevegyék és 8 a lakosságot annak oltására kényszerítsék. 1806 ban Makó város bírái a „Veszedelmes tűzgyulladásoknak elfojtáséra célozó projektum".

ban a tűzoltás módozatait részletesen szabályozzák. Minthogy a városházénál lévő egyetlen vízipuska a város széles kiterjedése miatt a tűz eloltására és terjedésének meggátlására nem elegendő, elhatározzák, hogy a meglévő mellé még 3 új vízipuskát szereznek be még pedig olyant, amit „Pesti mechánikus" készített. Mindegyik vízipuska mellett egy 12 akós szekéren álló hordó állandóan vízzel tele legyen. Mindegyik felszereléséhez hozzátartozik 6 bőrvödör, 2 lajtorja és 2 csáklya. A vízipuskák számára a város 3 különböző részén a katholikus, református és orosz templom közelében deszkás színeket építenek. A beszerzési költségekhez minden házzal biró lakos, tekintet nélkül arra. hogy földes vagy földetlen, ideértve a zsidókat is, 1 forinttal tarto9 zik hozzájárulni. A szegények és zsellérek 30 kr.-t fizetnek. Felkérik a nemes és hivatalbéli urakat is a költségek viselésére. A vízipuska gondviselését a felépült színhez legközelebb lakó értelmes kovács vagy lakatosmesterre bízzék, akinek kötelessége lesz .a lövöldözésben vagyis vízipuska csöve igazgatásában magát gyakorolni" nehogy tűz esetén a hozzánemértés miatt a drága puskában kár tétessék. Gondja legyen rá, hogy a 12 akós hordó ki ne ürüljön, használat után pedig „a puskához hozzáadott köny vecske' utasításait tartsa szem előtt. A puskakezelők fölé inspektort rendelnek. aki tűzoltóparancsnok! hatáskörrel bírt. ó ellenőrzi a puskakezelőket és a vízipuskával kapcsolatos kiadásokról a tanácsnak időnként jelentést tesz. A költségekre begyült összegből 600 forintot kamatoztatnak és azt a vízipuskák fenntartására fordítják. Végül, hogy a tűz eloltásában minél többen részt ve-