Eperjesy Kálmán: Írások a régi Makóról. A Makói Múzeum Füzetei 36. (Makó, 1984)

Írások a régi Makóról (Eperjesy Kálmán)

102 Igaz Benedek, Nacsa István. Református részről: Nagy Islvén, Kotsis István, SzOcs Ferenc, Varga István, Szabó István. Unitusok (oroszok): K Sztlvásy László, B. Pap Ferenc. Hadnagyok: Jenei Sámuel, Sárkány Ferenc. Fertályok: Papós János, Kardos János. Kisbirák: Zubreczki Gergely, Szalontai János, Köblös Lőrinc. Tizedesek: Fodor József, Bárányi Péter, Varga Imre. Réti csősz: Kis János, ifj. Fodor Tóth György. Város pandúrja: Borka János. Bakterek: Kemény György, Sipos István, Topár Ferenc. 1794. A főbírói tisztet 3 éven ál Nagy István tölti be. Esküdtbíró Takács József, adószedők Igaz Antal, Kristó János, porciószedő Kapitány Ferenc. Ez évtől a tisztviselők és esküdtek névsorában csak nagy időközönként van változás, a beváltembereket rendesen újra választották. 1795. Esködtbíró Török János. 1796. „ Kis György. 103 1797. Főbíró Kis György, esküdtbíró Jó István, perceplor Varga János, borbíró Igaz János. Az alkalmazottak névsora a cigánykisbíró, pintér, kéményseprő és útcatisztítóval bővül. 1798. Adószedő Papp Mihály, porciószedő Szabó Antal. 1799. Főbíró Csorba Mihály, esküdtbíró Joó István, perceptor Varga János, borbíró Igaz János. 1800-ban orosz főbírőt választanak Fejérváry Péter személyében. Esküdtbíró Balázs Mihály, perceptor Nagy Mihály, E felsorolás a kutatások folyamán üjabb adatokkal bővülhet. A városi alkalmazottak névsora ez időtől kezdve a tisztújítási jegyzőkönyvekből pontosan összeállítható. Makó város székháza az újbóli betelepüléssel egyidejűleg a Maros közvetlen közelében a volt Pataki gőzmalom helyén épült. Egy ideig alkalmas volt ez a hely városházának, de csakhamar kiesik a központ104 ból, mert a város új részei a Morostól távolabb épülnek fel. Sok bajt okozott a folyó közelsége, a gyakori áradások, ezért az épületet állandóan tatarozni kellett, egy Ízben pedig egészen újra építeni. Végül is a tanács megelégeli a sok kellemetlenséget és 1817-ben elhatározza, hogy a város központjában új városházát épít. * Közönséges Városunk Háza — mondják Kőszeghy László csanádi püspökhöz intézett beadványukban — a Népességhez és kiterjedéshez képest a legalkalmatlanabb helyen légyen, sőt ami több, azon Városi Épületeink oly rossz állapotban légyenek, hogy azokat átalyában ledönteni és helyeitök újakat épfteni elkerülhetetlenül megkívántalik, de ezen régi városháza heiyén haszontalanul kezdenénk épiteni, mivel az nem hogy a város közepin nem lenne, de sőt a Maros vize a partokat naponként rongálván, félő, ne talán a víz ezen helyet is elborítaná és a legnagyobb veszedelemnek lenne kitétetve. Mind105 ezeket tehát el akarván kerülni, egy más alkalmasabb Város Háza helyéről szükséges gondolkodnunk..." Az eddigi hely a Maros közelségén kívül azért is veszedelmes, „mert a város 8zélin lévén, ott a Cassákba a károktól tarthatunk..." A közelmúltban is megtörtént, hogy a tolvajok kiásták az egyik kasszát, de nem tudván a ládát felfeszíteni, a benne levő 14 ezer ft-ot nem vihették el. -csupán csak néhány iratot és a katonaság számára vett 15 font gyertyát Minden ily népes városban meg vagyon az, hogy a Városháza mindég a város közepén vagyon, e szerént tehát itt is nagyon szükséges volna azt más alkalmas helyre tenni, melyre alkalmasabb hely a piaezon a régi Nagy Kortsmánál nincsen, ahol tudniillik a zsidó házak reguláztatnak..." A tanács élni kíván szerződésileg biztosított jogával, hogy a régi nagy kocsmát, melyet a többi kocsmával együtt a földesúrnak átadott, az új városháza 30