Eperjesy Kálmán: Írások a régi Makóról. A Makói Múzeum Füzetei 36. (Makó, 1984)

Írások a régi Makóról (Eperjesy Kálmán)

78 hnza végéig tartozik beljebb a ma>ja előbbi helyére tenni. — Görbe István kovács a maga háza mellett a kocsiútat ejfoglalta, annak felszabadítása neki meghagyatott. — Jó Sámuel az udvarán Kovács Mihály háza mellett egy folyókát vagyis csatornát engedjen. — Domokos szabadságos katona a maga nádfalát beljebb hozza és a régi járást háza megetl felszabadítsa. — Rácz János Uj-Magyar a Török temető mellett a maga nádfalát kiljebb lette, mellyel az utcát elfoglalta, megparancsoltatott, hogy felszedje büntetés alatt." Ilyen és ehhez hasonló jelentéseket gyakran terjesztenek a tanácsülés elé a városi mérnöki funkciókat végző esküdlek. Külön figyelmet érdemel a tanács gazdálkodása. A város tekintélyes ingatlanokkal rendelkezett, amelyeket részben maga kezelt, részben pedig a kertészeknek bérbeadóit. Tisztviselői és a lakosság fűtőanyagát részben náddal fedezi, de még lekinté79 lyes mennyiségű fa kerül elő a szentlőrinczi és szugolyi erdőkből. Gondja van a helyi piac védelmére és a lakosság anyagi jóllétének előmozdítására. A helyi polgárság érdekében megtiltja, hogy idegenek délelőtt 10 óra előtt a heti piacon bármit is vásároljanak. — Külön esküdt ügyel fel a vásári rendre, kocsmákra, mészárszékekre. A tanács bérbeadja a sörházat, boltokat, dohány, len és kenderföldeket. A vásári helypénz szedést 3 évenként a legtöbbel ígérőnek bérbeadják. Hogy a piacon silány és az egészségre ártalmas árúk forgalomba ne kerüljenek, 1789-ben megbízzák Nagy Pál esküdtet a mészárszékek, nyilt árúdák és kocsmák felügyeletével. A mészárosok beteg állatok húsét nem árúsílhalják. Tilos az éretlen gyümölcs, cseresznye, alma, szilva és dinnye árúsítása „minthogy az ilyen gyümölcsök élvezéséből a hideglelésen és csömörön kívül számtalan súlyos nyavalyák következhetnek." Ügyelnie kellett a 80 piac felügyelőjének arra is, hogy a kocsmárosok erős italokat, különönen égetett bori nagyobb mértékben a vendégeknek ne árusítsanak. A tanácsnak gondja volt arra. hogy nagy jövedelmet biztosító kocsmái jó italokkal legyenek ellátva. A makói bor mellett hegyi borokat is árultak. Állandó összeköttetést tart fenn budai és gyöngyösi bortermelőkkel, akikhez bort vásárolni nem egyszer a főbíró és esküdtek is elmennek. Kocsmáit házilag kezeli és szigorúan ragaszkodik szerződésileg biztosított jogához, hogy a zsidókocsmákban keresztényeknek bort ne árulhassanak. Szigorúan üldözteti a „kurtakocsmárosokat", akik engedély nélkül italokat mérnek és helyiségükben ledér, kicsapongó személyeknek helyet adnak. Az ilyen kihágás az ital elkobzásán kivül botbüntetéssel jár. — A város terjedelmes legelőin nagyszámú állatot legeltetnek, néha az igénybe nem vett területet jó áron bérbeadják. Különösen jó híre volt a makói gyap81 júnak, amelynek megvétele céljából a közeli városok megbízottain kívül évenként eljöttek a tatai „Csapó Mester Emberek". Több ízben jártak itt Győrből a „Kereskedő Kompánia" tagjai, sőt a csehországi Prerau is többszörérdeklődést mutatott a gyapjúpiac iránt. Sokszor a város magtáraiban tekintélyes mennyiségű gabona van felhalmozva, amelyet a tanács eladásra bocsájt. Élénk összeköttetést tartanak fenn dunántulí és erdélyi kereskedőkkel, a város hajói nemcsak a Maroson, hanem a Tiszán és Aldunán is közlekednek, a tanács megbízottjai a budai vásárokra is eljárnak. Nem utolsó helyen szerepel a tanács teendői között a kulturális szükséglelek kielégítése, kultúrintézmények megalapozása és fejlesztése által. Városi támogatással építi fel a viszszatérő lakosság templomait és iskoláit, amelyeknek fenntartásához később is hozzájárul a tanács. A papok és tanítók illetményeik jelenté24