Eperjesy Kálmán: Írások a régi Makóról. A Makói Múzeum Füzetei 36. (Makó, 1984)
Írások a régi Makóról (Eperjesy Kálmán)
26 ben. A zsidó község saját tagjai számára kóser bort mérhet, más makói lakosoknak és idegeneknek azonban nem árulhat. Ha mégis megteszi, minden egyes esetben 100 ít. büntetési fizet. Idegen zsidót 50 ft. büntetés terhe alatt befogadni nem szabad. Semmiféle számadás nem történhetik Fischer Pál tudta nélkül, aki a bíróválasztásnál is jelen van. A biróválasztós idejét a földesúr tisztje a kommunitás8al egyült állapítja meg. A választáson mindenki tartozik megjelenni. A földesúr tisztje 3 érdemes személyt kandidál a bíróságra. ezek közül a község tagjai választhatnak. A megválasztott bíró egy esküdtet vehet maga mellé tetszés szerint, a többit a község választja. A megválasztott elöljárókat a község az uraság tudta nélkül hivatalukból el nem mozdíthatja. Az uraság tisztjének jogában áll megbüntetni a hivatalukat hanyagul ellátó tisztviselőket, úgyszintén azokat is. akik az elöljárók ellen hamis váda27 kai emelnek. A község elöljárósága köteles a türelmi adót az esetleges büntetés pénzekkel együtt pontosan behajtani és arról „angariatim" azaz negyedévenként elszámolni. E szerződés megtartásáért „egy mindnyájáért és mindnyájan egyért" felelősek, bármely pont megszegése az egésznek érvénytelenségét vonja maga után és a püspök szabad kezet nyer arra. Hogy „magának Földes Urasági hatalommal satisfactiot szerezzen". E szerződés csak Kőszeghy László püspöksége tartamára bír érvénnyel, azontúl csak akkor, ha utóda megerősíti. A zsidó kommunilás elöljárói csak a saját ügyeiket intézhették, a városi dolgokba nem volt beleszólásuk; a városi tanácsnak nem volt zsidó tagja. A két kommunitás közt felmerült vitás ügyek az úriszék elé kerültek. Ilyen volt például 1793-ban a legelőkérdés és a keresztényektől vett házak adója. Házon kívül egyelőre más ingatlant nem szerezhetnek, egy 281799 iki adat szerint szántóföldjeik nincsenek. Háromféle adójuk volt: türelmi adó, egyházi fdó és a kommunitás szükségleteire szedett adó. A zsidóbírók közül ismerjük Michli Jakab nevét, aki 1789 tői kezdve 3 éven át viselte a bíróságot. 1791 ben Adém Mojzes volt a bíráJuk. Az 1834-iki bíróválasztá son 4 Jelölt volt: Fischer Márkus. Nágel Sándor. Fridman Baruch és Slern Simon. A kommunitás tagjai .az e célra elrendeltetett ládába golyóbisokkal voksoltak". Bíró lett: Fischer Márk; esküdtek: Nágel Sándor. Polyák Lőrinc. Stern Simon, Naschetz Márk és Satelesz Fülöp. Türelmi adószedő : Popper Salamon és Freud Salamon; községi adószedők : Flesch Kálmán és Deutsch Leopold. A község hites jegyzője Sveitzer Fábián. 1837-ben ismét Fischer Márkus a bíró, Politzer Mihály egy „formünder" polgármester választását indítványozta. <Ie az indítvány nem kap többséget Az elöljáróság szigorúan járt el 20különÖsen az adósokkal szemben. 1791-ben Izrael bakternek. aki a húsvágásban tönkrement, még a templomi székét is eladták 80 ft.-ért. Ha alkalom volt rá. igyekezett védelmet is nyújtani tagjainak. így közbenjárt Mojzes Levi kiszabadítása érdekében, akit adósságáért Kozma János magánál fogva tartott és dolgoztatott. A bírájuk Ítéletét nem mindig fogadják el a község tagjai. 1791-ben Mojzes Lebl és Jákob Kohn a makói bíró Ítéletét a budai zsidóbíróhoz megfelebbezík, majd ennek Ítéletével szemben alperes a helybeli úriszéknél keres orvoslást. 1839-ben a zsidó községnek már több utcája van. ahol az éjjeli Őrséget este 7 órától reggel 5 ig tülkölés és óránkénti kiáltás mellett Pócsi György. Börgés László. Szabó István. Tatár János, Bogdány Antal és Vajda János látják el fejenként 30 papirforint fizetésért, amelynek fejében a hidakat is javítani tartoznak. A püspöki uradalom irattárában 11
