Tóth Ferenc: Farkas Imre munkásmozgalmi tevékenysége dokumentumok tükrében. A Makói Múzeum Füzetei 34. (Makó, 1983)

B Papp elvtárs jelentéséből tudomást szereztünk arról, hogy a mezőgazdasági munkák igen szép eredménnyel folynak és megvan a remény arra — mivel reméljük és valószínűnek tartjuk, hogy megszűnnek az aszályos esztendők —jó terv év elébe nézünk. Ennek bizonyára meg is vetettük az alapjait és ebből kiindulva meg is lehet a reményünk a jó termésre. B Papp elvtárs előadásából kicsendül egy kis hiányosság is, különös tekintettel a heremag vetésére. Az előttem szóló tanácstag társam is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Olyan panaszt is hallottam ezzel kapcsolatban, hogy a príma vetőmag hiányzik és ez is gátolja az esetleges vetést. Nem tudom azonban, hogy a tisztamag hiánynak hangoztatásának meg van-e a kellő alapja. A hagymakérdésről beszélt még B Papp elvtárs, de mintha ezt a kérdést nem merítette volna ki teljes mértékben. Tudjuk, hogy kísérletezünk, hogy fekete maggal próbálunk hagymát termeszteni. Ez egy kissé kényes játék, mert csak rendkívül jó föld és időjárás esetén lehet fekete magról jó termést remélni. Az utóbbi időben nem sokat törődtek Makó város hagymatermelésével, most már azonban látják, hogy milyen rendkívül értékes a makói hagyma és milyen nagy hibát követtek el akkor, amikor burgonyát termeltettek hagyma helyett. A szőlőtermeléssel kapcsolatos versenykihívásra vonatkozóan megállapítom, hogy az érdekeltek túlzott optimisták, de kívánom, hogy sok sikert érjenek el, és ezzel nem akarom lerontani a kedvüket. Kérem a mezőgazdasági osztályt, hogy kellő mennyiségű kékkő beszerzéséről gondoskodjék, mivel esős időjárás mutatkozik, és ilyenkor dupla mennyiségű peremtezőszer szükséges. Minden remény megvan arra, hogy az év folyamán a gyümölcstermelőket is beszervezzük a kollektív munkába. (1951. április 13.) A népjóléti állandó bizottság május hó 2-án alakult meg. Azóta 2 ülést tartott. Aktíváinak száma 20. A bizottság munkája, ha vontatottan is, de megindult és jó reményekre jogosít bennünket. Több termelőcsoportot és Igási állami gazdaságot meglátogattuk. A Viharsarok tszcs, üzemi konyhájának felállításában aktívan résztvettünk. Itt rövid idő alatt megszerveztük a főzést. Az állami gazdaság konyhájának egy gyermek ebédeltetőt fogunk létesíteni, napközi otthonhoz hasonló ápolásban fognak részesülni a gyermekek, így nyugodtabban fognak a nők a gazdaságban dolgozni, mert tudják, hogy gyermekeikre vigyáznak. Itt rá kell mutatnom, hogy a munkástelepi óvoda kibővítésre szorul. Ez az óvoda egyben napközi otthon is 60—70 gyermekkel. Télen szellőztetni sem lehet, így ez az egész terem nagyon kicsi és egészségtelen. (1951. június 13.) A tanácstagok beszámolójára vonatkozóan az az észrevételem, hogy nincsenek kellőképpen előkészítve és tudatosítva. Nem tartom helyesnek, hogy csak a hangos híradó útján van tudatosítva a beszámoló tartása, mert így a hír nem mindenkihez jut el. A Zrínyi u-i óvodánál tartottam beszámolót, ami szerintem sikeres volt, bár azon kevesen jelentek meg. Szerintem az újságokban is napokkal előbb közölni kell a beszámolók tartását. A beszámolóhoz igen értékesen hozzászóltak. Az egyik kisparaszt szóvátette, hogy csomókba kötözött eladott répáját nem számolják be a szerződéses répa mennyiségbe. Csak most szerzett tudomást arról, hogy érett és q-ás tételt számítanak be. Helytelennek tartom, hogy azt csak most adják tudomására a termelőknek. A MEZOKER világosítsa fel a termelőket már a szerződéskötésnél. Hiszem, hogy a MEZŐKER lesz olyan rugalmas, hogy a sérelmet orvosolni fogja. Szóvá tették, hogy a hagymatermelők C. vételi jegyre történt eladás után nem kapnak ruhautalványt. Kérték a tanácsot, hogy őket is részesítsék a kedvezményes vásár39