Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781- ben. A Makói Múzeum Füzetei 33. (Makó1983)

21. táblázat A sajtkészletben károsultak (százalékban) Darab Jobbágy Zsellér Házatlan zsellér 0 64 100 100 1—10 9 — — 11—20 15 — — 21—40 9 — — 41 felett 3 — — 100 100 100 A gyümölcs tartósítása aszalással történt. Kizárólag aszalt meggy fordul elő, a szilva aszalási ideje a tűzvészkor még nem jött el. A kárt szenvedett házas és házatlan zselléreknél egy-egy esetben, a telkes jobbágyok 21 százalékánál fordul elő az aszalt meggy. Gazdaságonkénti mennyisége egy vékától két köbölig terjed. Egy telkes jobbágy háztartására átlagosan három véka esik. Az élelmezésben szerepet kap a paszuly, a lencse és a borsó. 22. táblázat Főzeléknek való szemes termény (százalékban) Mennyiség Paszuly Lencse Borsó Nincs 85 70 85 1 véka 12 18 6 2 véka 3 3 6 3 véka — 3 3 1 köböl — 6 — 100 100 100 Nagy Pál fentebb idézett hagyatéki leltárában táplálkozással kapcsolatos konyhában levő eszközök: 1 rézüst, 1 kisebb és 1 nagyobb lábas serpenyő, 1 kisebb és 1 nagyobb lábatlan serpenyő, 1 nagyobb nyeles, 4 kisebb nyeletlen tepszi, 1 pecsenye alá való tepszi, 2 sótartó, 1 csikmákszűrő bádogbul, 1 nagyobb mosogatótál, 1 nagy vasláb, 1 nyújtódeszka, 1 ócska és 1 új tormareszelő, 4 cserépfödő, 3 nagy kalán, 4 vas kalán, 1 kű bütykös. A kamrában tartják a sütőteknőt, a 2 sütőlapátot, a 2 szitát és a dagasztó széklábat. Mivel a vaj és sajtkészítés eszközeit (vajas kanta, köpülő, sajtszék) a padláson vették nyilvántartásba, ezek rendszeresen nem lehettek használatba. A tűzvész kárvallotjainál előfordul még üst (telkes gazdánál rézüst is), cseber, fejő, törő, pecsenye alá való. 23