Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781- ben. A Makói Múzeum Füzetei 33. (Makó1983)
szerepel, ami a tehén- és a lóistálló különválását jelenti. Oláh Mihály telkes gazda teheneit akolban tartotta. Sertésól a telkesgazdák 88%-ánál, a házas zsellérek 83%-ánál fordul elő. 16. táblázat A vizsgált házak disznóóllal való ellátottsága ( százalékban ) Disznóól száma Jobbágy Zsellér 0 12 18 1 27 53 2 55 23 3 6 6 100 100 A disznóólat általában az első szomszéd felől udvarkeresztben építették. Görbe Ferenc 1787-ben bepanaszolja a városnál szomszédját, Diós Sándort, hogy a sertésólat fundusához közel építette. Diós Sándor védekezésében egy általános gyakorlatra hivatkozik: „ezen épületem eö neki tsak legkisebb kárára sem lehetett, melyért az maga helyén meg ne maradhasson, mivel a magáé sokkal közelebb vagyon Szemes Istvánéhoz, hasonlóképpen Szűcs Ferencé és B. Szűcs Jánosé szomszédgyaikhoz ... sőt 400 ollyas formán, és oly közel való épületek is a városban találtatnak, mellyek éránt senki mind eddig nem panaszolkodott." 3 7 A tyúkóllal való ellátottság is jelentős: a telkes gazdák 93, a házas zsellérek 48%-ánál fordul elő. Ólban történő baromfitartás a gazdálkodás bizonyos szintjét mutatja. 14%-ot tesz ki azon háztartások száma, ahol tyúk-kárt jeleztek, de tyúkóluk nincs. Kettős tyúkól házas zselléreknél egyáltalán nem fordul elő, telkes gazdáknál a tyúkólak 33%-a kettős ól. Varga György telkes jobbágynak külön lúd ólja is volt. A birkák elkülönítésére szolgáló esztrenga átlagosan minden negyedik telkes gazdánál fordul elő (24%). „A vesszőből fonott fejő isztronga" 3 8 később teljesen kiveszett Makón. A gabonát kasban és hambárban tartották. Az életes vagy gabonás kast szánkótalpra építették, felfelé szélesedő, vesszőből font falát kívül-belől tapasztották. A kas a török idők emlékét őrzi. A „futások" alkalmával lovat fogtak elé, és valami közeli rejtekhelyre vontatták. 3 9 Földközelben állt, csak tuskót vagy követ tettek alá. Bátky Zsigmond szerint tűz esetén elvontatható 4 0, ezt a feltevést a makói tűzvész nem igazolta. Az életes kas tapasztatlan változata a kukoricás kas, melyben csöves kukoricát tároltak. Igaz András portáján 3, Halasi Jánoséknál 2 gabonás kas állt; erre nem feltétlenül a nagy mennyiségű gabona miatt volt szükség, hanem adott esetben a búza, árpa, zab, morzsolt kukorica vagy avas gabona elkülönítése miatt. A kis bebúvó ajtó nehézkessé tette a kas használatát. A gabona termelés növekedésével megjelentek a hambárok. A kis befogadóképességű kassal szemben a hambár nagyobb méretű, oldalfalai párhuzamosak, masszívabb és rangosabb építmény. Oláh " MVL Tü. jkv. 1787. 80. 3 8 MVL Tü. jkv. 1798. 27. " Bálint Sándor egykori szíves szóbeli közlése 4 0 Magyarság Néprajza I. kötet Bp. 1941. 2. kiadás, 60. 1. 19
