Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781- ben. A Makói Múzeum Füzetei 33. (Makó1983)

szűkebben. Ha jó termő idő jár, gabonája elég van, különben a miatt van leginkább szüksége."

1

0 A tűzvész éve is ilyen szűk esztendőnek számít. A helység eredeti szántóföldje, az Ugar, amelynek kiterjedése 1779-ben 1 498 hold. Ezen túli övezetben jöttek létre a szállásföldek, 31 728 hold terjedelemben. A kukorica földek a város alatt terültek el. Vertics József felmérése szerint 1779-ben az alábbi területen: Szentlőrinci szőlők mellett 194 hold Kálvária mellett két helyen 60 hold Ardics mellett 43 hold Ingó mellett 56 hold Jángori szőlők mellett 2 hold 355 hold Házi szükségletre termeltek még lencsét, paszurt, borsót, lent és kendert. A mezőgazdasági munkaeszközökkel való ellátottság igen alacsony fokon áll. Ekéje minden negyedik telkes gazdának és minden tizenhatodik házas zsellérnek van; vontatója pedig minden ötödik telkes gazdának. A hagymakultúra előiskolája a szőlőművelés volt, melynek első virágzása a török megszállás idejére esik. Zeiler 1664-ben megjelent leírása szerint Makó elsősorban szőlőtermeléséről híres.

1

1 A város első történetírója, Szirbik Miklós 1835-ben részletesen szól a helység szőleiről és borairól. „Hajdan itt a szőlőtermés nagyon hasznos volt, mellyért sokan szántóföldjeket is eladták és szöllőt szereztek, abból kevesebb bajjal, több jövedelmek lévén; mindhogy a szomszéd Falusiak is ide jártak bort venni.

1

2 6. táblázat A szőlőterület nagysága Makó város 1772. évi urbáriumában (fossorban 1

3) Szőlőhegy Család Fossor Újhegy 177 371 Bánom 304 728 1/2 Jángor 30 79 Szentlőrinc 103 235 614 1 417 1/2 7. táblázat A szőlőterület nagysága 1781-ben (fossorban) Makón A megégett városrész Jobbágy Zsellér I. Classis 299 26 14 II. Classis 543 32 2 III. Classis 638 16 8 »/. 1480 74 24 7* 1

0 MVL Makó városát régi időtől érintő iratok — továbbiakban M.v.é.r.i. — 1798. 224. 1

1 Idézi Eperjessy K., i. m. 43. 1. 1

1 Szirbik M., i. m. 35. 1. " 1 fossor = 1 „kapás" föld, kb 94 D-öl 9