Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT - A tanyai iskoláztatás kiterjesztése
Dál. Tamasi Mátyás és társai, dáli tanyai lakosok iskolaépítési kérelmét az 1885. március 9-i képviselőtestületi ülés tárgyalta és kivizsgálásra az ügyet a városi iskolaszékhez utalta. Az iskolaszék a Királyhegyesi és Palotai út között élő lakosok kérelmét jogosnak találta, a helyszíni felmérés alapján készített javaslatát a képviselőtestület július 14-én tárgyalta. A dáli iskola építését nagy többséggel jóváhagyták és utasították a városi tanácsot, hogy a következő évben gondoskodjék felépítéséről. 7 9 Az iskola felépítése a megjelölt időben nem történt meg a telekszerzés és az építési költségre indított gyűjtés bonyodalmai miatt. Az épület ideiglenes átvétele csak 1888. július 16-án történt meg. Végleges átadása a kerítés és a melléképületek elkészítése után, 1889. január 9-én volt. 8 0 Ahogyan az előző iskola építésénél, úgy a dálinál is 256 forintot ajánlottak fel az érdekelt lakosok. Valamennyien reformátusok voltak, ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy az iskola a református egyház kezelésébe kerüljön. A református egyház vezetősége az 1885. március 5-én kelt 60. számú beadványában ezt a kérést le is írta, valamint azt, hogy nem teljesítés esetén a város nem kaphatja meg a pusztán felekezeti érdekből, az egyházon keresztül feltételesen felajánlott összeget. A város az iskola községi tulajdonáról nem volt halandó lemondani, a már befizetett összeget az adományozók részére visszafizette. 8 1 Ez az intézkedés megváltozott iskolapolitikájának egyik bizonyítéka. A dáli ugarban az iskola 1888 szeptemberében nyitotta meg kapuját. A Néptanítók Lapjában meghirdetett állásra 33-an adták be pályázatukat. Közülük Vajas Zoltán 20 éves, jeles végzettségű, ceglédi születésű tanítót évi 400 forint fizetés, 30 forint fűtési átalány, szabadlakás és kerthasználat mellett egy próbaévre alkalmazták. 8 2 Lelei út és Paphát. A földeáki műút és a Maros védőtöltése között a földeáki és lelei határig elterülő Járandókban a 19. század végére a lakosok száma megsokasodott. A határrész külső szélén lévő tanyák a várostól 8—10 km távolságra estek. Iskola nélkül az itt élő gyerekek tanítása szinte megoldhatatlan volt. A város el is határozta a terület két központi részére az iskola építését. A városi mérnöki hivatal elkészítette a Lelei úti és Papháti iskolák építési tervét. A korszerű követelményeknek megfelelő tervet 1892. június 22-én a képviselőtestület elé terjesztette, amit módosítva — a tehénistálló, pince és a kerítés építésének lehagyásával — elfogadtak, és egyben utasították a tanácsot, hogy állítsa be az 1893. évi költségvetésbe az iskolák tervezett építését. 8 3 Az építési területnek kiszemelt földeket a tulajdonosok vonakodtak eladni, pedig az iskolák építése halasztást nem tűrt, ezért a városi képviselőtestület az 1881. évi III. tc. alapján kérte a belügyminisztertől a kérdéses területek kisajátításának engedélyezését. A kisajátítási ár lényegesen alacsonyabb volt a forgalmi értéknél, ezért a területet 400 négyszögöl helyett 600 négyszögölben határozták meg. 84 A kisajátítási eljárás közel két évet vett igénybe, így az iskolák építése nagyon eltolódott. 1894. február 13-án újból a képviselőtestület elé került. A városi mérnök által előterjesztett újabb tervet és a 7103 forint 36 krajcár költségvetést a közgyűlés elfogadta és utasította a tanácsot az árlejtés meghirdetésére. Mindkét iskola még az év őszén átadásra került és a tanítás október 1 -el megkezdődött. A tanítói állás betöltésére, a Néptanítók Lapjában augusztus 15-i határidővel meghirdetett pályázatra, 20 tanító adta be kérelmét. Ezek közül Szarvas József makói születésű, 19 éves tanító a lelei úti iskolához, Irlanda Dezső, szintén makói születésű, 22 éves tanítót a papháti iskolához választották meg. 8 5 27
