Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)

Hazánkban az évszázadokon át tartó feudalizmusban az iskolai oktatás a társadalom azon csekély számú tagjaira terjedt ki, akiknek az anyagi helyzete ezt lehetővé tette. A hatalom birtokosai a szélesebb néprétegek iskolázását feleslegesnek tartották. A merev szemléletet a felvilágosodás és a reformkor haladó eszméi ingatták meg alapjaiban. A felfrissült szellemi áramlat, a technika fejlődése a népnevelés — azon belül is az elemi iskolai oktatás — minden társadalmi osztály számára történő elterjesztését vonta maga után. A feudalizmus utolsó fél évszázadában a nagyobb településeken, így Makón is, a helyi egyházak által fenntartott két osztályos elemi iskolákban egyre szélesebb néprétegekre kiterjedő tanítás folyt. A feudalizmus összeomlásával a mezőgazdaságban is jelentős változás következett be, a legeltetésen alapuló, hagyományos állattenyésztést — amely főleg a várost környező, nagy kiterjedésű legelőkön történt — árutermelő gazdálkodás váltotta fel. A versenyképesebb termelés érdekében a termelők tekintélyes része távoli földjén levő szállására (tanyára) költözött ki. A tanyán élő emberek számának növekedésével, valamint életkörülményeik fokozottabb javulásával és a fejlődéssel együtt járt a tanyai gyerekek iskolai oktatásának a bevezetése is. Jelen tanulmányban, a mezőgazdasági termelés átalakulását figyelembe véve, a makói tanyai iskolák létesítéséről, fejlesztéséről és fenntartásáról, valamint felszámolásáról kívánunk áttekintést nyújtani. Képet adunk a tanyavilág közoktatási és közművelődési helyzetéről és az azokkal kapcsolatos legfontosabb intézkedésekről. Kutatásunk során választ kerestünk arra, hogy: — milyen társadalmi igény jelentkezése tette szükségessé a tanyai iskolák létesítését, — hogyan változott az iskolák és az ott tanítók helyzete a különböző társadalmi korszakok közoktatáspolitikai koncepciójának hatására, — az egyháznak milyen szerepe volt az iskolák életében, — milyen szerepet töltött be és hogyan alakult a tanyai iskolák tanítóinak az élete, — a gazdasági átalakulás következtében hogyan számolódtak fel az iskolák. A tanulmány megírásához, az eddigi kutatási eredmények felhasználása mellett, további széles körű levéltári kutatásokat végeztünk. Feldolgoztuk Makó város Tanácsának és Polgármesteri Hivatalának iratait, tanácsülési és képviselői testületének közgyűlési jegyzőkönyveit. Makó város Iskolaszékének és a külterületi iskolák igazgatóságának iratait. Ezen túlmenően Csanád megye tanfelügyelőségének, vala-