Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A SZOCIALISTA ISKOLARENDSZER MEGVALÓSULÁSÁNAK AZ ÚTJA - A szocialista köznevelés alapjainak lerakása
Szülői Munkaközösségek is működtek, de a tanítóknak nagy erőfeszítéseket kellett tenniök, hogy megértessék a szülőkkel a feladatok fontosságát, hogy segítségükkel a tanítási munka zavartalanabbá tehető, hogy tanyai viszonylatban különösen a tanítás és az iskola kell hogy legyen a bástya, a kultúra központja a demokratikus élet és cselekvés megvalósítója. A szocialista köznevelés alapjainak lerakása A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülési kongresszusától a párt 1950-es közoktatási határozatáig eltelt két év eredményei együttesen jelzik a demokratikus köznevelésünknek a szocialista köznevelés irányába való teljes átfordulását. Az MDP márciusi közoktatáspolitikai határozata megfogalmazta a köznevelés szocialista fejlesztésének programját. Felmérte a fejlődés addigi eredményeit és hiányosságait, szocialista célokat és feladatokat tűzött ki a köznevelés elé. Fellépett a közoktatás általános lemaradása ellen, sürgette az iskola és a termelés elevenebb kapcsolatát, a burzsoá ideológia és a klerikus reakció elleni harcot. Felhívta a figyelmet a munkás és paraszt származású tanulók lemorzsolódásának megakadályozására, a túlterhelés veszélyére. Legfontosabb feladatok közé sorolta az általános iskola fejlesztését, korszerű tantervek és tankönyvek kiadását és a szocialista pedagógia hatékonyabb alkalmazását. 23 2 A párthatározat megjelenését követően elkezdődött a végrehajtás, a megvalósítás időszaka. Fontos feladatnak bizonyult a lemorzsolódás elleni küzdelem, pl. Csongrád megyében a tanköteles gyerekek 40—45%-a végezte el a VIII. osztályt. 233 Ahhoz, hogy a tanulók tovább tanulhassanak, ezen az arányszámon változtatni kellett. A Csongrád megyei Tanács VB 1951. november 21-i ülésén az oktatási osztály döntő feladatának a lemorzsolódás elleni harc fokozódását, a szülői munkaközösségek aktivizálását jelölte meg. 23 4 Felvilágosító munkával fel kell számolni a szülők maradi gondolkodását. Minden eszközzel meg kell akadályozni a tankötelesek munkábaállását. A külterületi iskolák tantestületi ülésén több esetben foglalkoztak az iskolai fegyelem megszilárdításával. Halmágyi Istvánné 23 5 igazgató kérte munkatársait, harcoljanak az indokolatlan mulasztások és a leckeelhagyások ellen. 23 6 Csökkenteni kell a hiányzások számát, mivel a tanyai iskoláknál a legmagasabb az arány. Hideg időben a cipő- és ruhahiány, később a mezőgazdasági munkák miatt nőtt a számuk. A szülők még mindig nem tudtak lemondani a gyerekeknek a tanulás rovására menő segítéséről. Nagy súlyt helyeztek a tanulók továbbtanulására is. A pedagógusok fáradozása nem volt eredménytelen, az 1950—5l-es tanévben a lemorzsolódás kedvezően alakult, csupán egy gyerek maradt ki és 11 tanuló jelentkezett továbbtanulásra. 23 7 Igyekeztek a továbbtanulókat kollégiumba elhelyezni és anyagilag is segíteni őket. A diákotthon díja 50—150 Ft-ig terjedt, amihez a tanulók 30—50 Ft tanulószoba-segélyt kaptak. 23 8 A beiskolázást azzal is támogatták, hogy azoknak, akik tovább tanultak, az évzáró ünnepélyen jutalmakat adtak. A párthatározat alapján az általános iskolai tantervi munkálatok gyors ütemben folytatódtak. Az 50-es évek elején reformok sorozata kezdődött, sok esetben látszatintézkedések születtek, amelyek gyors eredményvárással jártak együtt. Hiányzott a pedagógiai kérdések elméleti tisztasága. A követelmények túlméretezetté váltak, hamarosan a minőség helyett a mennyiség lett a mérvadó. Az általános iskola tanítási nehézségei ebben az időben jórészt a tantervre és a tankönyvre vezet66
