Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A HORTHY-KORSZAK MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJA ÉS A TANYAI ISKOLÁK - A demokratikus iskolarendszer alapjainak lerakása
A köznevelés korszerűsítésének, továbbfejlesztésének tervét 1945 nyarán a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elkészítette és az Országos Köznevelési Tanács kiadta „A magyar köznevelés korszerű fejlesztése" címmel. A tervezet fontosnak tartotta, hogy a demokrácia alapelvei a közoktatás minden területén érvényre jussanak. Egységes, összefüggő feladatnak tekintette a polgári demokratikus fejlődés feltételei között az oktatási intézmények fejlesztését, s így megbízható alapja lehetett egy demokratikus iskolareformnak. A pártok többszöri sürgetésére, hogy a minisztérium intézkedjék az egységes iskolai osztályok megnyitásáról, 1945 augusztus elején a vallás- és közoktatásügyi miniszter a kormány elé terjesztette az általános iskola létrehozásáról szóló javaslatot. Az Ideiglenes Kormány 1945. augusztus 16-án elrendelte az általános iskola felállítását. A népiskola 1—6, a polgári, valamint a gimnázium 1—4 osztálya helyett „általános iskola" elnevezéssel új iskolát létesített. 19 5 A rendelet megjelenését követően Csanád megye tanfelügyelője értesítette az iskolák igazgatóit, hogy a minisztérium 6650/1945. M. E. sz. illetve a vallás- és közoktatásügyi miniszter 37 945. sz. rendeletével életbeléptette az új iskola típust, az általános iskolát. A miniszter akként rendelkezett, hogy a 6—14 éves gyermekek egységes oktatásának és nevelésének fokozott biztosítása érdekében az általános iskola I. és. V. osztályát az 1945—46. iskolaévben mindazokon a helyeken meg kell nyitni, ahol a megnyitás személyi és tárgyi feltételei megvannak, vagy megfelelő intézkedésekkel biztosíthatók. A 10—14 éves tanulók nevelésének és tanításának egyöntetűvé tétele érdekében a gimnázium, a polgári iskola I. osztálya helyében az általános iskola V. osztályát kivétel nélkül meg kell nyitni. 19 6 A tanyai iskolák 50%-nál már az 1945-46-os évben volt nyolcadik osztály, ha igen kis létszámmal is. Hatosztályos iskola csak egy volt a Komlósi úti belső, a többi iskolánál pedig hét osztály volt. A nyolcosztályos tanyai iskolai oktatás ilyen fokú kialakulása részben az 1940. XX. tc. hatására következett be, mivel már az 1941 — 42-es tanévben találkoztunk 7. osztályos tanulóval, de a kormány rendelkezése is ösztönzőleg hatott a tanyai iskolákra, hogy a nyolcosztályos kötelező általános iskolát minél előbb megvalósítsák. Az általános iskola 1945-ben az oktatási alapdokumentumok előkészítése nélkül jött létre. Tananyagát az 1945—46-os iskolaévre a régi nyolcosztályos népiskola óra- és tanterve alapján állapították meg. Az általános iskolák létesítését szabályozó rendelet megjelenésétől az új tanév megkezdéséig alig volt néhány hét. Ilyen rövid idő alatt nem lehetett új óratervet készíteni. Az 1. osztály tanulói az 1940-ben kiadott népiskolai tanterv alapján tanultak. Az 5. osztály részére új óra- és tantervet állapítottak meg, amely nagyrészt a polgári iskola és gimnázium azonos osztályainak tananyagára épült és vázlatos jellegével magán viselte a rögtönzés jegyeit, a bizonytalanságot. Az oktató-nevelőmunkát 1945-ben több pedagógiai, módszertani útmutatással segítették. Az Országos Köznevelési Tanács a tantárgyakhoz, azok „átértékeléséhez" és oktatásához útmutatókat adott ki. Igyekezett meghatározni a demokratikus nevelés feladatait és annak eszmei tartalmát. Az első évben kiadott intézkedések tantervi előzménynek tekinthetők. Az általános iskola megvalósításában jelentős állomás az 1946-ban kiadott új tanterv. A tanterv szerint: „Az általános iskola feladata, hogy a tanulót egységes nemzeti műveltséghez juttassa, mindenirányú továbbnevelésre és önnevelésre képessé tegye és közösségi életünk tudatos és erkölcsös tagjává nevelje." 19 7 A felszabadulás után a régi tankönyvek többségét nem lehetett használni, felfogásukban, tartalmukban, felépítésükben többnyire nem feleltek meg a demokrati57
