Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A HORTHY-KORSZAK MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJA ÉS A TANYAI ISKOLÁK - Az ellenforradalom éveinek iskolái - A neonacionalizmus és a korszak iskolapolitikája
A korszak kultúrpolitikájának az elméletét Klebersberg Kunó, a Bethlen-kormány kultuszminisztere dolgozta ki. Koncepcióját neonacionalizmusnak nevezte, „minthogy a magyar nacionalizmus is Trianon után egészen új helyzetbe került, és régi tartalmát és régi céljait nagyrészt elvesztette, azt hiszem nyugodtan beszélhetünk neonacionalizmusról" — írta egyik cikkében. 13 6 „A neonacionalizmus lényege az, hogy a magyar hazafiságot, az ősi patriotizmust öntudatosan olyan célok felé vezessük, amelyektől a magyar faj megerősödését és hazánk feltámadását várjuk." 137 Máshol az előzőeket folytatva arról írt, hogy a neonacionalizmus fő ellenségének a szocializmusban rejlő nemzetköziséget tekinti. írásai lapján megállapíthatjuk, hogy a neonacionalizmus a haladó törekvésekkel szembeforduló szocializmusellenes, soviniszta tanokat hirdető ideológia. Klebersberg beszédeiben, cikkeiben elméletét bővebben is kifejtette. „A modern nacionalizmus új célokat keres... melyekért érdemes élni és dolgozni" — írta. 13 8 Kultúrpolitikája a kizsákmányoló osztályok műveltségi monopóliumát biztosító politika. A kizsákmányoló burzsoáziának, a nemzet kiváltságosainak kedvezett elsősorban, s csak utólag számolt a dolgozó néppel. A neonacionalizmus végső céljának a „területi épség helyreállítását" jelölte meg. 13 9 Klebersberg azt is látta, hogy nemcsak a végső cél megjelölésére van szükség, a neonacionalizmusnak minden téren meg kell hogy legyen a maga speciális programja. 14 0 Helyesen látta, hogy 1919 után a Szovjetunió léte és a kommunista eszmék áthatják a proletáriátus és az értelmiség egy részének gondolkodását. A nacionalizmus képviselőinek ezzel számolni kell. Látta, hogy terrorral nem lehet az eszmei-politikai örökséget megszüntetni. A klebersbergi kultúrpolitika megvalósításának legfontosabb szintere az iskola volt. Az iskolát olyan intézménynek tekintette, amelynek az a feladata, hogy küzdjön az internacionalista szocializmus ellen. A dolgozó nép művelődési színvonalának emelését népiskolák tömeges felállításával és az iskolán kívüli népművelés szervezésével látta biztosítottnak. Tudta, hogy a tankötelezettséggel még nincs minden biztosítva, mindaddig, míg az iskolahelyiségek kérdését nem oldották meg. Az iskolán kívüli népműveléssel a másik nagy problémát, az analfabéták magas számának a felszámolását látta megoldhatónak. 14 1 Elve az volt, hogy a politikai jogok fokozatos kiterjesztését, a politikai demokráciát Magyarországon a kulturális demokráciának kell megelőznie, ha nem akarjuk az országot a műveletlen tömegek közötti félelmetes hatású demagógia zsákmányává tenni. A tömegek műveltségi színvonalának emelése — amelyre nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is égetően szükség van — a kiinduló pont az elemi iskola terén fennálló óriási hiányok gyors és gyökeres orvoslásának. Ezt pénzáldozatokkal megindítandó építkezésekkel lehet megoldani, — olvashatjuk Benisch Artúr tanulmányában. 14 2 Klebersberg céljai megvalósításához kidolgozta iskolaépítési programját, melyben elsősorban az elemi népiskolák építésére helyezett nagy hangsúlyt, mivel kultúrpolitikai felfogása az volt, hogy minden egészséges népoktatásnak a mindennapi elemi népiskolán kell felépülni. 14 3 Legfontosabbnak az elmaradott alföldi tanyák iskolákkal történő ellátását tartotta. A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról szóló, 1926. VII. tc-ben leírta, hogy elsősorban a mezőgazdasági népesség, elsősorban az Alföld tanyai lakosságának gyermekei részére létesít és épít iskolát. Az iskola létesítéséhez szükséges költségek egy részét már a tövrény megosztotta az állam és a fenntartók között. A törvény alapján létesült minden iskola építéséhez az állam adott építési terveket és előméretköltséget, gondoskodott továbbá az államépítészeti hivatalok útján az építés ellenőrzéséről és műszaki felülvizsgálatáról. Az állam által elvállalt költségek fedezésére Országos 40
