Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT - Állami iskolák építése és igazgatása
A következő évtized hazánk politikai, társadalmi és gazdasági életében egyaránt nagy változást hozott. Az 1910-es években a gazdasági telítettség következtében pangás következett be. Az életszínvonal romlását fokozódó munkanélküliség követte. A politikailag egyre fejlettebb és szervezettebb munkásság, látva az uralkodó osztály elnyomó tevékenységét, tüntetéseket, sztrájkokat szervezett. Az élesedő osztályellentétek, a háború előjelei gondot jelentettek a kormánynak. A hatalom biztosítása érdekében a rendőrség és a csendőrség létszámát emelték, valamint növelték a hadi felkészültséget. Az ezzel járó kiadások nagy terhet róttak az államra. A kulturális élet fejlesztése háttérbe szorult. Az első világháború kitörése teljes politikai és gazdasági csődbe juttatta hazánkat. A háború temérdek szenvedést hozott a magyar népnek, dezorganizálta a közoktatást, jelentékenyen hátravetette az amúgy is elhanyagolt népiskolai oktatást. A kialakult nehéz helyzet ellenére is a várostól legtávolabb lévő kopáncsi határrész lakói felszínen tartották az iskola építésének gondolatát és mindent megragadtak, hogy az iskolával kapcsolatos elképzelésük minél előbb megvalósuljon. A távoli tanyavilág lakosai az iskola szükségességét felismerték és szorgalmazták. Bíró Sándor, városi képviselő már 1885-ben kérelemmel fordult a polgármesterhez, hogy a város építtesen egy községi iskolát a Komlósi és a Tízöles út találkozásánál. A kopáncsiak kérelmét a képviselőtestület az év március 17-én tárgyalta, de nem járult hozzá az építéshez, mivel a Komlósi úton a református egyház már állított fel iskolát, azt fenn is tartja, a gyerekek oktatása így megoldott." A Komlósi út mentén 1866-ban épült fel az iskola, a Hári István által adományozott földön, s kisebb megszakításokkal folyamatosan működött. Az iskolához nagy kiterjedésű tanyavilág tartozott. A nagy távolságok miatt az iskolába járás nehezen volt megoldható. A problémát még az is tetézte, hogy az épület állaga 1910-re annyira leromlott, hogy szinte életveszélyessé vált. A szülők a fennálló helyzetbe nem nyugodtak bele. Takács János 1911. január 12-én kérelmet nyújtott be a városi tanácshoz, hogy a Komlósi út mentén építsenek új iskolát. 10 0 A képviselőtestület az új iskolák építése helyett csak a régi épületek javítását javasolta. A városi mérnök által készített költségvetés szerint kijavítása 13 120 koronába került volna. Az ügy végleges eldöntésére a tanács bizottságot küldött ki, hogy tegyen javaslatot az iskola javítására vagy az új iskola építésére. 10 1 A bizottság az érdekeltekkel folytatott tárgyalásokon felvett jegyzőkönyvében leírta, hogy a jelenlegi iskola felújítása nem célravezető, mivel egy-egy tanteremre a létszám meg van szabva, a tankötelesek befogadására a felújítás után sem lenne elegendő hely. Javasolta, hogy ne újítsák fel a jelenlegi iskolát, hanem helyette a 18-as és a 24-es km körül emeljenek két új iskolát. 10 2 Az új iskolák építése a városnak sokba került volna, megvalósítására önerőből így nem vállalkoztak, hanem állami hozzájárulásért fordultak a kultuszminiszterhez. Az eljárás igen sok időt vett igénybe. A régi iskola állapota tarthatatlanná vált. A tanfelügyelő panasszal fordult Csanád megye alispánjához, aki 1912. április 30-án sürgős intézkedésre utasította a várost, hogy építsen új iskolát a régi helyére és még az év szeptember 1-el adja át rendeltetésének. 10 3 A határozott hangú alispáni utasításra az ügy ismét a képviselőtestület elé került. Mágori Sámuel törvénybíró indítványára utasították a városi tanácsot, hogy készítse el az építési tervet. 10 4 A komlósi úti iskola építésének az ügye tovább bonyolódott. A május 14-i ülés kimondta, hogy a két új iskola építéséhez a tanács vásároljon telket a 18—20, illetve a 23—24 km között és ne építkezzen a régi iskola telkén. 10 5 Az építési tervet és a 20—20 ezer koronás költségvetést a június 10-én tartott közgyűlésen terjesztette elő a polgármester. A tervet és a költségvetést elfogadták, az árlejtést meghirdették. 10 6 32
