Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT - Tandíjfizetés - Az iskolafenntartás átszervezése
ták és határozatilag kimondták, megkeresik a fenntartó egyházak tanácsait, hogy hajlandók lennének-e iskoláikat városi kezelésbe és fenntartásba adni, valamint az épületeket és felszereléseket a város tulajdonába átengedni. Tájékoztatást kértek arról is, hogy az iskolák személyi és dologi kiadásai milyen összeget jelentettek az egyháznak. 9 1 A tanács megkeresésére az egyházak csak hosszú megfontolás után adtak írásbeli nyilatkoztatot. Az 1897. július 12-i közgyűlés tárgyalta az egyházi iskolák sorsát. Elfogadták a hitközségeknek azon kikötéseit, hogy az iskolákat csak használatra engedik át, a tulajdonjog az egyházé marad, valamint az átvett iskolák tanítóit is alkalmazzák. Utasították az iskolaszéket arról, hogy a jövőben a tanítók alkalmazásánál legyenek tekintettel az iskola körzetében lakók vallására. Meghatalmazták Széli György polgármestert, az átadás-átvételi szerződés megkötésére, amennyiben a város feltétele mellett a hitközségek átengedik iskoláikat. 9 2 A polgármester a szeptember 13-án tartott közgyűlésen terjesztette elő a római katolikus és református hitközség nyilatkozatát. A katolikus egyházközség elfogadta a város feltételeit, a reformátusok továbbra is ragaszkodtak ahhoz, hogy az átadandó iskolákhoz a jövőben is a felekezethez tartozó tanítót alkalmazzák. A tanács erre úgy volt tekintettel, hogy határozatában kimondta, az iskolaszék lehetőleg a többségben lévők vallásához tartozó tanítókat válasszon. Az iskolák átadásánál problémát jelentett az is, hogy egy részük telekkönyvileg nem képezte az egyház tulajdonát, az egyháztagok csak örökhasználatra adományozták. Az egységes irányítás azonban megkívánta, hogy az iskolák maradéktalanul tartozzanak az iskolaszék hatáskörébe, ezért a képviselőtestület eltekintett a tulajdonjogi problémáktól. így az egyházi iskolák 1898. január 1-től városi kezelésbe kerültek. 9 3 Ezzel úgy tűnik, hogy az egyházi iskolák sorsa végleg rendeződött. Az épületek telekkönyvi hovatartozásáról a szerződés megkötése eltolódott. Közben az egyházközségek, különösen a református egyháztanács, újabb engedmények adására próbálta rávenni a várost. Szerződésben kívánták biztosítani maguknak azt a jogot — a vallásos nevelés érdekében —, hogy önmaguk gondoskodhassanak a tanulók hitoktatásáról. A város által fizetett tanítókat megfelelő tiszteletdíj mellett alkalmazhassák hittan oktatására, illetve az egyház külön is alkalmazhasson hitoktatókat. Kérték, hogy az iskoláknál továbbra is engedélyezzék az istentiszteletek tartását és kötelezték a várost iskolánként évi egy-egy korona fizetésére. Az egyházközségek kívánságait figyelembe véve, két hónapi alkudozás után elkészült a szerződés, amit a polgármester az 1897. december 13-i közgyűlés elé terjesztett, ahol változtatás nélkül elfogadták. 9 4 A városi kezelésben lévő iskolák (polgári, bel- és külterületi) fenntartása nagy terhet jelentett a tanácsnak. Makó városatyáit leginkább a szűkmarkúság jellemezte, éppen ezért az első adandó alkalommal arra törekedtek, hogy minél előbb megszabaduljanak az oktatás kiadásaitól. Már az egyházi tanyai iskolák községi kezelésbe vételének évében kérelemmel fordultak a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a községi tanyai iskolák állami kezelésbe adása érdekében, részletesen kifejtve a képviselőtestület álláspontját. Az államosítást a miniszter 39678/1898. sz. leiratában megtagadta, mivel a város nem volt hajlandó hozzájárulni az iskolák államosítás utáni fenntartásához. A képviselőtestület változtatott álláspontján, elhatározták, hogy a város anyagi erejéhez mérten hozzájáruljanak az iskolák fenntartásához és kérték a minisztert, határozza meg az államosítás feltételét. 9 5 A vallás- és közoktatásügyi miniszter november 2-án az 53669/1899. sz. leiratában közölte, hogy fedezethiány miatt abban az évben a ma29
