Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT - A tanyai iskoláztatás kiterjesztése
A nagy távolságok, a sokszor járhatatlan utak a gyerekeket nagyon igénybe vették, ami kedvezőtlenül hatott a tanítás hatékonyságára. A problémák megoldása a kibővített iskolaszék feladata lett volna, de a polgári iskolák létesítése megakadályozta ebben. A tanyai iskolák számának gyarapodása művelődéspolitikai szempontból ekkor nem bizonyult olyan fontosnak. A helyi egyházak a tanyai lakosokra eddig gyakorolt befolyásuk megtartása érdekében elkezdték a korábban megszűnt, ideiglenes jellegű tanyai iskolák ismételt felállítását. Az egyházközségek az iskolákat tagjaik anyagi segítségével építették, ezáltal ezek a egyház tulajdonát képezték. Karbantartásukról is az egyházak gondoskodtak. Az itt tanítók fizetése a városiakhoz hasonlóan rendezettebb volt. A 70-es évek elején meglévő 2 római katolikus és 5 református tanyai iskolából az évtized végére csak az egyház tulajdonában lévő csókási, Sztaholyák-féle római katolikus, valamint a hatrongyosi református iskola maradt fenn. A második állandó jellegű római katolikus iskola 1880-ban a Sűrűtanyák között, a Szabó György-féle iskolatelken épült. A katolikusok több iskolát nem is létesítettek. A református egyház a második állandó jellegű tanyai iskoláját 1880-ban a Komlósi út mentén a pusztaszélen építette. Ezt követte 1886-ban a Járandószéli, 1889-ben a Mezőhegyesi úti és a Rákostanyaszéli, majd 1890-ben a Békési úti iskola építése. 7 4 A nagy kiterjedésű tanyavilág iskolákkal történő optimális ellátottságát a város — az egyházak közreműködésével is — több mint egy évtized után tudta csak megoldani. Létesítésüket ezután is a tanyakörnyezetek lakosai kezdeményezték, az építéshez anyagilag vagy az építőanyag kiszállításával járultak hozzá. így a községi tanyai iskolák létesítése is a jelentkező igényeknek megfelelően valósult meg. Bogárzó. A Bogárzói iskola építését Juhász István tanyai lakos 1883. május 7-én írt beadványa alaján tűzték napirendre. A közgyűléstől az iskola építéséhez 1 kh ingyenes telket kért a város tulajdonában lévő legelőből. Kérelmét a 101/1883. kgy. sz. alatt egyhangúlag teljesítették. 7 5 Az iskolát a szülők saját költségükön akarták felépíteni, azonban a költségek előjegyzésére kibocsátott gyűjtőívvel mindössze 188 forintot jegyeztek. Az építkezéshez az összeg kevésnek bizonyult, a város azt kiegészíteni nem tudta, az építkezés függőben maradt. Újabb kezdeményezést Brutyó Mihály és Sepsei János bogárzói lakosok indítottak el 1887. február 1-én. Okulva a korábbi sikertelenségen, kérelmükben az érdekeltek által újból felajánlott 190 forintnak a teljes építési költségre történő kiegészítését kérték. A kérelmet a tanács az iskolaszéknek adta át elbírálásra és javaslattételre. A helyszíni vizsgálat után az iskolaszék jelentésében leírta, hogy szükségesnek látja az iskola építését a bogárzói területre, mivel ez a rész a meglévő nyolc iskolától nagyon távol esik. Az építkezés kivitelezését olyan ütemben kéri megvalósítani, hogy az iskola az 1888—89-es tanévben rendeltetésének megfelelően átadható legyen. Az iskolaszék javaslatát a képviselőtestület elfogadta és meghirdette a pályázatot az építkezés kivitelezésére. 7 6 Az iskolát Kocsis Sámuel makói építőmester készítette el. A városi mérnök általi átvétele különböző huzavona után 1889. július 9-én megtörtént. 7 7 A Néptanítók Lapjában meghirdetett tanítói állás betöltésére 30 pályázat érkezett. Közülük Zatskó Lajos 19 éves érdi születésű, kitűnő végzettségű tanítót alkalmazták egy próbaévre évi 400 forint fizetés, 30 forint fűtési átalány, szabadlakás és kerthasználat mellett. A pályázók több helyre adták be kérelmüket, ez lehet az oka annak is, hogy Zatskó János nem fogadta el a bogárzói állást, sőt ismételt meghirdetésekor a jelentkezők közül választott Lebegyő Károly felsőbányai tanító a díjlevél megkötése ellenére sem foglalta el. Végül Csergő Lajos 24 éves gyertyószentmiklósi születésű tanító került a bogárzói iskolához. 7 8 26
