Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT - A tanyai iskoláztatás kiterjesztése
Az iskolaszék az oktatási törvény végrehajtását az 1. pont szerint látta biztosítottnak. A város akkori anyagi helyzete miatt azonban ez megvalósíthatatlan volt. Ezért a 3. pontban javasoltakat a következő kiegészítéssel ajánlotta elfogadásra: a tanyai iskoláknak eddig nyújtott segélyt továbbra is folyósítsa, ezen túlmenően az épületek fenntartásáról is a város gondoskodik. 6 9 Jellemző a képviselőtestületre, hogy az 1874. évi alispáni rendelkezés alapján épített két községi tanyai iskola fenntartására is csak az előzőeket alkalmazta. A városi képviselők megválasztása három évre történt, lejártával az iskolaszék tagjainak a megbízása is véget ért. A képviselőtestület 1879. január 6-i alakuló ülésén az iskolaszék tajgait is újraválasztották. A megoldásra váró, felhalmozódott oktatásügyi feladatok ellátása érdekében a választott tagok számát 17-re emelték. 7 0 Megállapítható, hogy a város vezetősége az oktatásügy fejlesztését úgy igyekezett megvalósítani — az 1868. évi oktatási törvény, majd annak kiegészítésére hozott 1876. évi XXVIII. tc-ben foglaltak ellenére is —, hogy annak anyagi vonatkozásai lehetőleg ne a várost terheljék. Az országos oktatásügyi helyzet fejlődése azonban a város vezetését arra késztette, hogy a népoktatási törvényben foglaltakat Makón is maradéktalanul megvalósítsa. A város ebben az időben már 300 ezer lelket számláló megyeszékhely, ami indokolttá tette felső iskolák létesítését is. A tanács ezt a feladatát nem tudta tovább elodázni, annál is inkább mivel a református egyház által eddig fenntartott négyosztályos algimnáziumi oktatás nem felelt meg az egyre növekvő követelményeknek. Az eddigi iskolapolitikát meg kellett változtatni ahhoz, hogy a közművelődés fejlesztése ebben a városban is megkezdődjön. A városi iskolaszéknek a közoktatási miniszterhez küldött 1881. június 10-i jelentése foglalkozik azzal, hogy a református egyház felajánlotta polgári iskolának a gimnázium tanhelyiségeit, amellyel elkezdődhetett a felsőbb népoktatás szervezése. Az eredmény az volt, hogy az 1881—82-es tanévben megkezdődött a tanítás a polgári leányiskolában. Ebben az évben került városi kezelésbe a református algimnázium is, ezzel elkezdődött átszervezése polgári fiúiskolává. Beszámoltak arról is, hogy az elemi oktatást az egyházak továbbra is a város által támogatva oldják meg. 7 2 A két polgári iskola már az 1880-as évek elején sem tudta teljesíteni a városra váró iskolapolitikai feladatok ellátását. Az általános társadalmi fejlődés megkövetelte, hogy Makón és a vonzáskörzetében élőknek olyan iskolát létesítsenek, ami az egyetemi tanulmányok folytatására is előkészít. 1895-re felépítették a főgimnáziumot, ahol az 1895—96-os tanévvel el is kezdődött a tanítás. A gimnázium felépítéséhez a város 50 ezer forinttal járult hozzá és ingyen adományozott telket. A fenntartásból is évi 10 ezer forintot vállalt magára. Költségvetéséből ez sokat felemésztett, részben az alsóbb szintű iskolák fejlesztésének a rovására. A tanyai iskoláztatás kiterjesztése Gyermekeik iskoláztatásával kapcsolatban a szülőknek fokozatosan megváltozott a szemlélete, részben a törvényes szigor, részben az általános fejlődés hatására. A tanyai iskolák kezdtek zsúfoltakká válni. Az 1879. évi felmérés szerint az iskolai tanulók száma: 7 3 Csókás 95 rendes Hatrongyos 79 „ Igás 68 Rákos 71 „ 26 ismétlős 24 „ 20 „ 24 25
