Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)

A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT - Az oktatásügy fejlesztése

történni, hogy a népiskolák hat osztályból álljanak, valamint hogy a 13—15 évesek legalább a téli időszakban, hetenkét kétszer járjanak ismétlőiskolába. Ez utóbbit a célszerűtlennek bizonyult vasárnapi iskolák beszüntetésével felszabadult költségektől szándékoznak megvalósítani.

6

5 A városi képviselőtestület utasítására a tanügyi szakosztály felhívással fordult a makói tanítók testületéhez, hogy a vasárnapi iskola helyett vállalkozzanak a december 1-én meginduló 3 évfolyamú ismétlőiskolai tanítás ellátására.

6

6 A körözvényt 20 makói tanító írta alá, de közülük csak két személy vállalta az ismétlőiskolai tanítást. Az 1868. évi XXXVÍII. tc., majd az ezt módosító 1876. évi XXVIII. tc. elrendelte a népiskolai hatóságok felállítását, miszerint a népiskolák helyi hatósága az iskolaszék, illetve az iskolai gondnokság. A községi iskolák helyi hatósága a községi iskolaszék, ami legalább 5 választott tagból áll, akiket a község képviselőtestülete az oktatásügyhöz értő, de mindenesetre az írni, olvasni tudó helybeli lakosok közül választott 3 évre. A választott tagokon kívül hivatalból tagja a helybeli hitfelekezet egy-egy lelkésze, illetve az igazgató-tanító, a tantestület választott képviselői, a községben lévő önálló gazdasági népiskola tanítója, igazgatója és a községi vagy körorvos, illetve tiszti orvos. Az iskolaszék teendői: a tanító választása, javadalmának biztosítása, az iskola anyagi ügyeinek intézése, a tankötelezettség és a szorgalmi idő ellenőrzése, az iskola egészségügyi felügyelete, az évzáró vizsgákon való részvétel, elsőfokú bíráskodás a tanító és a szülők között felmerülő ügyekben, továbbá legalább félévenként jelentéstétel a községi elöljáróságnak. Az iskola tanulmányi ügyei azonban nem tartoznak az iskolaszék hatáskörébe.

6

7 Makón a törvény ezen szakaszának végrehajtására az 1875. december 16-án tartott városi közgyűlésen került sor, amikor a képviselőtestület megválasztotta az iskolaszék tagjait.

6

8 Ezzel az 1856-ban szervezett Tanügyi Bizottmány, későbbi nevén Tanügyi Szakosztály befejezte működését, tevékenysége a továbbiakban csak javaslattételre korlátozódott. Helyette a községi iskolaszék, az iskolaügy sokkal szélesebb területére terjesztette ki hatáskörét, teljes egészében átvette a helyi oktatásügy szervezését és gazdasági irányítását. 1944-ig intézte a városi költségvetésben megszabott keret felhasználásával az iskolák gondnoki teendőit és az egyházi iskolák működéséhez nyújtott városi hozzájárulás kezelését. Feladatköréhez tartozott az oktatásügy kiterjesztése érdekében szükséges intézkedések kidolgozása, a népoktatási törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása, valamint felméréseket készített a tanyai iskolák helyzetéről, aminek alapján az iskolák fenntartására vonatkozóan az alábbi tervezetet terjesztette az 1876. július 10-én tartott városi közgyűlés elé: 1. A tanyai iskolák teljes községesítése. 2. Felekezeti jellegűnek nyilvánítása. 3. Az eddigi gyakorlat fenntartása. 4. a) A tanyai iskolák községesítése esetén az iskolák fenntartási költségét teljes mértékben a város viseli. A szülőknek megadja azt a jogot, hogy gyermekeik nevelésére szakképzett nevelővel szerződjenek. A nevelő végzettségét a közgyűlés ellenőrzi. b) Ha a tanyai lakosok az iskolákat felekezeti kezelésbe helyeznék, a város a szokott összeggel gyámolítaná. c) Az eddigi gyakorlat szerint a tanyai szülők és a város között kötendő szerződéses egyezség mellett, az iskolák felekezeti jellegének kizárásával, átadnak a tanyai lakosoknak. 24