Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT - A népoktatási törvény hatása az iskolák helyzetére
földet ajándékozott iskolatelek céljára. Annak kimérését birtokuknak nem a város felőli, hanem Lővenbach Adolf nevű külső szomszédjuk melletti szélen rendelték el az ajándékozási szerződéshez mellékelt vázrajz szerint. A telek kimérése és telekkönyvi átírása az egyház feladata lett volna, ez azonban elmaradt. Az ajándékozási okirat egy tanúja, Megyesi István sűrűtanyai lakos, lelkes iskolapártoló 1879. július 19-én beadványt írt a katolikus egyházhoz a földterület telekkönyvi rendezésének ügyében. „Szabó György ez ideig megmaradt földjét eladta Lővenbach Adolf nevű szomszédjának. A föld átírásakor Lővenbach rájött, hogy az iskola telkéül adományozott 1 hold föld tulajdonjoga még Szabó György és neje nevén áll és azt csalárd módon nevére íratta." 5 2 A jogtalan vagyonszerzést Megyesi és társai megtudták és kérték a római katolikus egyháztanácsot, hogy szerezze vissza a földet iskolaépítéshez. A föld megszerzésére írásos adatot nem találtunk, de az megtörténhetett, mert az újonnan épült iskolában 1880-ban a tanítás megkezdődött. A két szülői közösség nemes kezdeményezése követőkre talált. Szűcs István makói lakos 1872. január 13-án a városi tanáccsal levélben közölte, hogyacsókási oldalon lévő földjén önköltségére iskolát épít és az év tavaszán be is fejezi. Minthogy közhasználatra szánta, kéri a tanácsot, hogy a padok elkészítéséhez utalványozzon ki deszkát. 5 3 A tanyai iskolák sorsát és az ott folyó tanítás zavartalan menetét a minden elismerést megérdemlő társadalmi és egyházi áldozatvállalások az egységes irányítás hiányában nem oldották meg. Az egyházak vezetői bizonyos értelemben egymásnak vetélytársai voltak és az iskolák teljes községi kezelésbe vételéig tartott. A versengések kisebb súrlódásokkal is jártak, azonban nem voltak jelentősek, és azok is anynyira az egyházak vezetőinek, mint inkább a tanyai híveknek a magatartásában nyilvánultak meg. A tanyai tanítók az 1872—73. évi vizsgák előtt azzal a panasszal fordultak a városi tanácshoz, hogy a felekezetek lelkészei a vizsgáztatás eddigi, szokásos lebonyolítását nem vállalják. Mivel az iskolák községesítése még nem történt meg, javasolják, kérjék fel az egyházakat, hogy a vizsgáztatásokat az eddigi gyakorlatnak megfelelően végezzék. Az 1873. április 16-i tanácsülés elfogadta a javaslatot, megbízta Szabó Ferenc főjegyzőt és Szabó Mihály tanácsnokot a vizsgáztatások ellenőrzésével. Ettől kezdve az iskolák állami kezelésbe vételéig a vizsgák egyházi és városi vizsgabiztosok jelenlétében zajlottak le. Ezt követően a városi tanács megvizsgálta az iskolák működését is, utasította a tanyai kapitányokat az iskolaköteles gyerekek összeírására, továbbá intézkedett a városi iskolaszék létrehozásáról is. 5 4 Az iskolaépítésekkel kapcsolatos intézkedések folytatódtak. Csanád megye alispánja az 1391/1874. sz. rendeletével utasította Makó város polgármesterét, hogy építtessen egy új iskolát a rákosi oldalon Nagy István tanyájában lévő régi, rozoga iskola helyett. Rendszeresítse a tanítók fizetését. Az iskolák felülvizsgálásával egy öttagú küldöttséget bíztak meg. A bizottság az 1874. június 8-i jelentésében számolt be a látottakról. Leírták, a csókási oldalon, Szűcs István által épített, Sztaholyák György vezetése alatt álló és Szabó György tanyáján lévő, Német János tanító által vezetett iskola a célnak megfelelően működik. A Nagy István tanyáján lévő iskola viszont rozoga állapota miatt tovább nem állhat fenn. Két tanyai iskola felállítására lenne szükség. A megközelítés szempontjából a rákosi és az igási csárda környéke volna alkalmas. A többnyire gazdálkodónak készülő gyerekek gyakorlati oktatásához az iskolákat kerttel is lássák el. Ehhez a város vásároljon egy-egy holdat az iskolák mellett lévő földtulajonosoktól, vagy kérjék meg a püspököt, hogy e nemes célra adományozzon a csárdákhoz tartozó földjéből. Közvetítették a rákosi lakosok kérelmét is, ha lehetséges, még az évben épüljön fel az iskola, ha nem, béreljenek arra alkalmas helyiséget. 19
