Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)

A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT - A népoktatási törvény hatása az iskolák helyzetére

Az előző megállapítás az általunk vizsgált terület iskoláira és az itt lakó iskola­köteles gyerekekre is érvényes volt. A makói tanyai iskoláknál jelentkező problémá­kat sem az 1868. évi népoktatási törvény, sem a város rendezett tanácsának a meg­alakulása nem tudta teljesen felszámolni. Az iskolák léte továbbra is bizonytalan maradt, illetve nem következett be gyors ütemű változás. Számuk továbbra sem volt állandó. Ez a jelenség több okkal is magyarázható, egyik az iskolaépületek haszná­lati joga a tulajdonosok egyéni érdekeitől függött, a szerződést bármikor felbont­hatták. A másik, ha a tanító a városban vagy a falun állást talált, otthagyta az isko­lát. Mindezt tetőzte még az is, hogy az oktatási törvény ismeretében a szülők vona­kodtak a további fenntartási költségek vállalásától. A törvény megjelenésének évében már a hatodik iskolát nyitották meg a makói tanyavilágban, 1863 őszétől számítva. A hatodik iskolában még el sem kezdődött a tanítás, amikor az előzőek egy része már bezárta kapuját. A helyzeten a népokta­tási törvény sem változtatott sokat. Létesítésük hihetetlen nehézséget jelentett. A mezőgazdasági idénymunkák miatt a szülők gyermekeiket sokszor nem engedték is­kolába. Igen nagy volt az iskolai mulasztások száma, évenként négy-öt köteg irat is keletkezett az ellenük folytatott hatósági eljárásokról. A bírságot az esetek többsé­gében nem lehetett behajtani, legtöbbször a hatóság is liberálisan kezelte a jó köz­hangulat érdekében. A népoktatással kapcsolatban Hoffbauer Sándor szolgabíró, megyei tanfel­ügyelő felszólítása volt az első intézkedés, amivel utasította a város vezetőségét a törvény végrehajtására. Kérte a tanácsot, nyilatkozzon arról, hogy a községi isko­lai alapot a jövőben iskolaépítésre fordítják, vagy az eddigi gyakorlatot megtartva a felekezeti iskolákat segélyezi. A tanács a felekezetek vezetőitől olyan nyilatkozatot kapott, hogy iskoláikat a jövőben is a szükségnek megfelelően és anyagi erejükhöz mérten kívánják fenntartani és fejleszteni. Ennek alapján az 1869. július 16-i ülésen a tanács az egyházi iskolák további segélyezése mellett döntött. 4 8 A város bel- és kül­területén működő iskolák helyzetén nem változtatott. A népoktatási törvény értel­mében Makón is bevezették a belterületi református iskolákban 4 9 a négyosztályos oktatást. A református egyház vezetősége már 1865-ben kifejtette, hogy a tanyai iskolák létének és a tanítók életkörülményeinek biztosítása érdekében szükségesnek látja, hogy az iskolák állandó helyhez legyenek kötve. Azok elhelyezése ne az egyes tanya­tulajdonosok jószívűségétől függjön. Az egyháztanács el is határozta, hogy Hári István egyháztag által végrendeletileg az egyháznak adományozott földön építtet egy református iskolát. Az iskolához tartozó növendékek különböző vallásfelekeze­tűek voltak, ezért kérte a városi tanácsot, hogy némi segéllyel járuljon az iskola fel­építéséhez. Az építéshez a város 100 forint segélyt adott. A tanítás 1866 tavaszán, Szent György napján el is kezdődött. 5 0 Református részről ez volt az első állandó jel­legű, a 60-as években hatodikként létesült iskola. A gazdasági helyzet változásával az iskolák építését maguk a szülők nem kevés anyagi áldozatvállalással igyekeztek megoldani. Az állandó iskolai választmány 1871. augusztus 26-án foglalkozott Me­gy esi István és társai sűrűtanyai római katolikus, valamint Borbás József és társai rákosoldali református lakosok által benyújtott kérelemmel, amelyben iskola építé­séhez a városi tanácstól 150—150 forint segélyt kértek. 5 1 Az iskolák felépítése a hoz­zájárulás ellenére is elmaradt, a szülők az építési költséget nem tudták előteremteni. Megyesi István és társai segély kérelmének érdekes előzménye volt. Szabó György és neje Dégi Erzsébet tulajdonában levő tanyaépületben valószínűleg az 1870-es év elejétől működött a sűrűtanyai római katolikus iskola. Szabó György és neje 1871. június 1-én kelt ajándékozási okiratában az egyháznak 1200 négyszögöl 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom