Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)

A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT - Az első iskolák kudarca, majd újabbak létesítése

jegyzőkönyvből olvashatjuk, hogy a katolikus iskola a szülők jóvoltából működik. Báló Péter 634 sz. tanyáját bérlik, ahol Szécsényi József oktatja a gyerekeket. A püspök kívánságáról, hogy építsenek egy olyan iskolai helyiséget, ahol misét szol­gáltathatnának, határozottan nem nyilatkoztak. Problémát jelentett a terület, az építési költség fedezése. Emelett a református vallásúak részére is kellene ilyen isko­lát felállítani, mely túl nagy megterhelést jelentene a városnak. Legcélszerűbbnek tartották a tanyai iskolák ügyét a tagosítási munkálatokkal megbízott Úrbéri Bizott­mány figyelmébe ajánlani, hogy a tagosítás során azokon a helyeken, ahol legcélsze­rűbbnek tartja, a római katolikusoknak is két, a reformátusoknak is két iskolai épü­let felállításához szükséges területet sajátítson ki, iskolánként 2—2 holddal. 3 0 A ked­vező fordulat hatására Makra Imre római katolikus prépost a helytartóság 7001/1860. sz. rendeletére hivatkozva Polner szolgabíróhoz, a városi tanács jelen­tése alapján pedig a csanádi püspökhöz fordult az iskolák felállításának ügyében. Kérte, hogy az igási, rákosi és dáli csárdák épületét engedjék át iskolai célra. Az 1860. augusztus 5-i közgyűlés a rendelettel kapcsolatban határozatot is hozott, em­lékeztetve korábbi felajánlásukra, miszerint a népnevelés előmozdítására a lakoso­kat megillető közlegelőből 150 hold jövedelmét oktatási alapnak adták. Október 6­án Csajághy Sándor csanádi püspök is felajánlott 200 hold földet iskoláztatási célra, azonban halála miatt ígéretét nem tudta teljesíteni. Utódját, Bonaz Sándort kérték a föld átadására. 3 1 Az iskolák fejlesztésére vonatkozóan igen sok kezdeményezéssel találkozhat­tunk. Fenntartásukért azonban senki sem akart anyagi áldozatot hozni. Az 1860. év végére a próbálkozások teljes kudarccal végződtek. Érdektelenség miatt a tanítók is elhagyták az iskolákat. A református egyház vezetője 1862. augusztus 18-án kelt jelentésében a történtekről a városnak a következőket írta: Tanyai iskolánk is volt kevés ideig, de a városi pénztárból a tanító semmi pótfizetést nem kapott, az iskola feloszlott. Makra Imre prépost is éles hangon vádolta a városi tanácsot a tanyai is­kola megszüntetéséért, és annak okát diplomatikusan a tanácsra hárította. 3 2 Horváth Illés is leírta monográfiájában a történteket: „Az elöljáróságnak annyi erőfeszítésekkel létesített buzgalma füstbe dűlni készül. Pedig a füst volt eddig is, mert a két tanyai iskolát — ahogy úgy — most is a lakosok buzgalma tartotta fenn, azok által bérelt helyiségekben voltak vagy vándoroltak tanyáról tanyára." 3 3 A történtek miatt a tanítók helyzete nem volt könnyű, az iskolák létének bi­zonytalansága az ő életüket is meghatározta, ha megszűnt az iskola, kereshették az új állást. A kedvezőtlen körülmények miatt így igen gyakran változtatták helyüket. A tanyai tanító fizetéséhez évi 60 forint hozzájárulást kapott, amiről az 1858-as ha­tározat kimondta, hogy névre szóló. A pótfizetés juttatását minden egyes személyi változásnál újból kellett kérni, amit a 60-as évek egyre rosszabbra forduló gazdasági helyzete miatt a városi tanács igen nehezen szavazott meg. A leírtakból láthatjuk, hogy az osztrák elnyomás helyi szervei az iskolák felállí­tására hoztak ugyan rendelkezéseket, de állami hozzájárulás nélkül nem tudták biz­tosítani a tanyai iskoláztatást. A város vezetésének a felsőbb intézkedésekkel szem­beni passzivitását az ellenállás egyetlen lehetséges formájaként kell értékelnünk. Elvben minden esetben egyetérettek az oktatásügy fejlesztésével, hangzatos látszat­intézkedéseket tettek. A tanács és a közgyűlés minden előterjesztést kedvező formá­ban megszavazott, de megvalósítását vontatott intézkedéseivel megakadályozta. Ezért a tanyai iskoláztatás körül évekig tartó, áldatlan szélmalomharc folyt. A gazdasági élet területén az 1860-as években fordulat következett be. Az 1863—64-es aszályos szűk esztendő olyan nincstelenséget okozott, hogy terheit még az elkövetkező évtizedekben is viselték. Ez a közoktatás területén is éreztette hatá­12

Next

/
Oldalképek
Tartalom