Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

ANYAG ÉS TECHNIKA - A fal

A faltömő banda hat tagu vót. Én vótam a mestör, én vezettem a munkát, én feleltem érte. A mestör mögy elöl, élöz; mén utánna égy másik élöző, ez kettő: mén utánna két furkó; akkor van még égy fődhordó, mög égy fődhányó. Neköm a dészkáim harminc centisök vótak, az három te­ritéssel mén tele. Nagyon ki köll munkálni. Az élöző a göröngyöket szétnyomja és fesziti bele a dészka mellé, a furkó mög összeprésöli. A vezetés nemcsak abbul áll, hogy élöz, hanem a dész­kát is beállitja. Én függőbe vezettem mindig a dészkát. A régi faltömők mög vizimértékkel dolgoztak, azok befe­lé haladtak, én mög függőbe vezettem. A régi öregök öt­hat centit húztak be, azér csinálták úgy, hogy a fal be­felé nem dül, csak kifelé. Valójába nem dül a sémere sé, ha égyenesen verik, pláne nem dül. A vizimértéköt csak a fölső dészkánál használtam, amikor bevöttem égyenesbe a tetjit. Alapozás nélkül csak Vertán-telepön száz házat csinál­tam. Ottan ugy mönt, hogy ki vót nyócvan centi főd hány­va, oszt azt vissza is köllött furkózni, mer akkor az vót a mestörök véleménye, hogy a szántott főd föl van tágitva. De csak husz-huszonöt centire vót forgatva, ha az alatta lévő természetös talajt is kivötte, csak hibát követött el. A fődet mindig a saját portájárul termeltük ki. Lege 1­sőbb ki köllött hánynunk a fődet, aztán kezdtük el az ál­litást. Két méterre kiszödtük a fődet. A legfölső fődet fére hajitottuk, azt nem használtuk, a termő talaj nem jó falnak. A többi a sárgafőddel égyütt keverödött. A sárgafőd sé jó magába, de a fekete mög égyáltalán nem jó. így keverve olvan erős, hogyha möaszárad. keserves szét­verni. Égy tiz öles házhoz száz köbméter főd köll. Makón elég jó talaj van. A Lelei út környéki főd nem jó, az repedözik, szakadozik. A téglarakás készül el legelsőbb. Valamikor tégla né­kül is csináltuk a falat. Asztán három-négy sort raktunk lé, utóbb lémöntünk nyócvan centire. A munka az állitással kezdődött. A ház négy sarkára célfát állit lé az embör, asztán méterre égymástul hozzá­kesztünk a fákat állitani, ugyanugy szömbe is. A vertfa­lat nehéz vezetni, hogy egyenes lögyön, mer a dészka el­formálódik a nedvességtül, aszt ékkel köll zsinórba szöd­ni. Ha befele akarom vettetni, akkor ellenkezőbe, alul köll éket verni. A közfa azér van közte, hogy a fal vas­tagságának mög köll lönni mindig. Velem vót olyan embör, aki huszonvalahány évig dógozott, de zsinórba szödni nem tudta a dészkát. Ha ugy kötelet segitött megkötni, el köllött ódani, újra köllött csinálni. Döngölni tudták, meg mindön munkát tudtak, de ezt nem. Mestör akart nagyon lönni, de nem sikerült. El is mönt égyször, vállalt mun­kát, de pár nap múlva gyün oda hozzám; gyere már, komám, nézd mög, nem birok a fallal, mind égy ódalra akar mönni. Elmöntem, hát akkor mán nagy baj vót. Azzal abba is hagy­ta a mesterségöt, visszagyütt hozzám, vis sza k"c?nyö rög t e magát. Dó munkaerő vót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom