Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

TÉR ÉS IDŐ - Település

Erdei Ferenc 1969-ben megállapította: "Bevonult és egyre erősödik az ipari jelleg, őslakói is megszokták már, s ahogy gyerekeiknek keresik az ipari és egyéb pályákat, úgy a város társadalmi vonásainak ezeket az új ipari elemeit is mindinkább magukénak érzik. De van forditott hatás is. A mérnökök és szak­munkások is sokat megőriznek a régi mezővárosi hagyományokból: szőlő- és veteményes földet tartanak vagy szereznek, galambot tenyésztenek, sertést hizlalnak és vágnak otthon, családi ha­gyományok szerint készitett kolbászukkal dicsekednek, s akkor is makói lokálpatrióták lesznek, ha máshonnan származtak ide." 2 0 Az iparosodás átformálja a társadalmat, az életmódot, a tevékenység struktúrát, de ma is tovább élnek és hatnak a ko­rábbi életmód minták. A makói szociológiai kutatások rámutat­tak, hogy: "A mezővárosi tradiciók napjainkban is kimutatható volta élesen kirajzolódik abban, hogy a megkérdezetteknek még 21 ma is 35,8%-a rendelkezik földtulajdonnal." TELEPÜLÉS Makó az Árpád-korban is Maros-partján feküdt. Szirbik Miklós a azájhagyomány alapján szögezi le: "A régi Makó a mos­taninál lejebb esett Nyugot felé. Kezdődött azon a tájon, ahol most a serház vagyon. Mindjárt ott esett a temető...Azon túl kezdődtek a házak... Innen nyúlt a város a Marosnak Bararyi ne­22 vü örvénye felé..." Ezek szerint a mai Gőzmalom utca 8. /Serház/ felől húzódott a mai Baranyás felé. Hiteles régészeti adat alig áll rendelkezésünkre. Az Iskola utca végén épités közben előkerült egy sövényfalú ház és kemence maradványa. A cserepek 15. századiak voltak. A Hold utca végéről pedig egy kemenceszemet hoztak be a múzeumba. A régi makói település legbecsesebb leirása 1337-ből szár­mazik: "Makófalva helységben egy darab föld a nyugati oldalon, amely a Maros vizéből kiszakadó és a Hód nevü mezőség felé tar­tó és közönségesen Foknak hivott érnél kezdődik, egy darab, kö­zönségesen Eresztvénynek nevezett erdővel és a falu telkeivel együtt egészen Dénes mester házáig, az emiitett Dénes mesternek 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom