Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)
TÉR ÉS IDŐ - Gazdaság
"A város mezőgazdaságában -- állapitja meg Erdei Ferenc -két, eléggé elkülönülő társadalmi termelő szektor alakul ki, amelyek mind a termelés jellegében, mind a termelők társadalmi helyzetében lényegbe vágóan különböztek egymástól: az egyik a tanyai kis- és középparaszti gazdák szántóföldi termelése és állattenyésztése, a másik a nem tanya rendszerben gazdálkodó törpe birtokos - bérlő réteg tevékenysége volt, középpontjában 15 a hagyma termelésse 1." A két szektor a nagyüzemi mezőgazdaság megszületéséig fennáll, de a klasszikus elkülönülés a 19. század végéig tart. A hagymakertészek fiúgyermekeit elállitották cselédnek. A tanyás életmódban eltöltött 5-lo év alatt -- különösen, ha észszerűen gazdálkodó családhoz kerültek, még inkább, ha családtagnak is tekintették őket -- ezt a komplexebb üzemformát sokszor eszményüknek is tekintették. Amikor a volt cseléd önállósult, bérelt földön vagy törpe birtokosként kezd el hagymát és zöldséget termelni, vagyis visszazökken a korábbi, gyermekkori életformába. Előbb néhány város alatti járandót vásárol, majd -- ha tehette -- tanyát is. Az egyik hagyma kertész gazdaságának bővülése során 12 tanyát bontott le. A társadalmi értelemben vett "vegyes" házasságot /Erdei Ferenc édesapja zsellér eredetű hagymás familiából, édesanyja tanyai telkes gazda családból származott/ olykor követte egy gazdasági "vegyes házasság" is, amikor a fönt vázolt két termelő szektorból egy öszvér üzemforma jött létre. A hagymásból lett tanyás gazda azonban soha sem tagadja meg múltját, hagymát mindvégig termel, ezt nem tartja lealázónak. Ugyanakkor a tanyás gazdák is adnak ki hagymásoknak haszonbérbe vagy részes müvelésbe földet. A hagymatermelés előiskolája a szőlőmüvelés volt. Már a hódoltság idején is jelentős a makói szőlő termelés. Az újjátelepülés után az elvadult szőlőskerteket rendbe hozzák és ismét virágzóvá válik a szőlészet. A 18. század végétől egyre többen kezdték kipusztítani a szőlőt és áttértek a jövedelmezőbb vetemény termesztésre. 1795-ben szigorúan eljárnak azon gazdák ellen, akik szőlőik helyén kukoricát, dohányt, tököt, hagymát vagy más veteményt termelnek. 23
