Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

TÉR ÉS IDŐ - Gazdaság

Helyes várospolitikai törekvéssel /lakásépités, munkalehetőség, ipartelepités/ sikerült valamelyest a vázolt demográfiai mélyponton változtatni. Erdei Ferenc utolsó választási beszédében /1971. április 15./ bizakodóan állapitotta meg: "Szerénytelenség nélkül merem azt mondani, hogy elmúlt ciklus során megfordult a város sorsa. Az élet igennel felelt arra a kérdésre, hogy lesz-e még virágzó kisváros Makó. Újból elin8 dult ezen az uton". A makói hagymakertész individuális beállitottságü volt. A könyörtelen tőkés piac törvénye tette ezzé. Csak igy tudott zsellérből kisparaszttá válni. Ez annyira áthatotta egész gondolkodásmódját, hogy Bálint Sándorral együtt a legöntudatosabb g alföldi paraszt városnak nevezhetjük Makót. Erdei Ferenc is megjegyzi: "a makói szegényparasztság szorgalmas, vállalkozó kedvű, önállóan gondolkodó, s nehezebb őket kollektiv munkára szervezni, mint sok más paraszti réteget. De ha ez sikerül, akkor együttesen a közös gazdálkodásban is többre képes, mint sok más paraszti társulások"."''

0 Mocsár Gábornak is az a véleménye: "Hallatlan energia van ebben a városban. Népe dolgos szorgalmas. Életének, társadalmi mozgásának vannak jelzőszámai, amelyek csak iparvárosok esetében találhatók meg"."'"''' GAZDASAG Az újjátelepülés után minden lakos tetszése szerint ott szánt, ahol akar. Ezt a legelőváltásos rendszert néhány évtized multán felváltotta a nyomásos gazdálkodás. Az urbárium kihirdetéséig szántó és kaszáló földjei nincsenek házhely szerint felosztva. Ezt a földközösségi rendszert váltja fel 1772-ben a szilárd telektulajdon. Az urbárium a beneficiumok között megállapitja : "Ezen Mező Város határában lévő szántóföldek, mellyek tudni illik telekesebb helyeken vannak helyheztetve, jók, termékenyek, két ugar szerre méveltetnek, mind tiszta Búzát, mind feles Búzát, mind pediglen Rozsot jó üdőben egyenlőképpen teremnek, hanem vannak soványabb szántó19