Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

TÉR ÉS IDŐ - Nép és népesség

NÉP ÉS NÉPESSÉG Nem sokkal a város újjátelepülése után, 1717-ben a kamara összeiratta Makó lakóit. E szerint a családfők 7o%-a Makón született, igy egyértelmű, hogy a lakosság folytonossága a "futások" ellenére sem szakadt meg. Ősi makói családok: a Borkák, a Bozsogiak, a Csalák, a Dégiek, a Diósok, a Dobsák, a Feketék, a Karácsonyiak, a Kelemenek, a Mágoriak, a Nacsák. Az újjátelepülést követően roppant gyors a népesség növekedése. 1. táblázat Makó népességének alakulása Év Népesség 1756 2.59o l8ol 8.645 1857 27.ooo l89o 3o.o63 l9oo 33.ooo 191o 35.ooo 192o 37.141 193o 35.132 1941 34.856 1949 32.ol3 I960 29.897 l97o 3o.o73 A 18. és 19. században a lakosság számának ugrásszerű emelkedése nem pusztán természetes szaporulat, hanem telepités és bevándorlás eredménye. Stanislavics Miklós püspök görögkatolikus ruténokat és zsidókat telepitett be. Szirbik Miklós, a város első krónikása megállapitja : 17