Sípos Erzsébet: Szülőföldem, földeák, népélete. A Makói Múzeum Füzetei 28. (Makó, 1982)

Az emberi élet fordulói - Gyermekjátékok

Gyerekjátékok A gyerekek életében legnagyobb örömet a gondtalan játék jelentette. Régen a játékok is éppen olyan szegényesek voltak, mint az egész akkori élet vagy a rongyos kis ruhák. A falusi gyerekek életét a szabadban való játék tette vidámmá. Az utca, az udvar, a kazlak, a csutkakúpok voltak játszó- és búvóhelyeik. Legkedveltebb utcai gyerekjátékok voltak a likkerezés, gombozás. A gyerekek a szép színes likkert, üveggolyókat, gombokat — mint a kincseket — úgy őrizték és összegyűjtve kis vászonzacskóban tartották. Amikor elérkezett a tavasz, az első játék gödöri rókázás volt. Ebben az árok szaladásban addig lehetett futni, ugrani, míg a róka el nem fogta a futót. Akit elfogtak, az lett azután a róka. A lányok pihenésképpen az árokszéli mályvái fűzték egymásba, hogy egy hosszú kötél lett belőle, amit a fához kötve ugráltak át. Aki a legnagyobbat ugrotta, az lett a győztes ugró az utcában. A fiúknak a likkerezés, gombozás mellett a sárkányeresztés volt kedvenc játékuk. A fölszalagozott papírsárkányok szálltak a kéklő ég felé s lebegtek, mi pedig nagy gyönyörűséggel figyeltük, mikor tűnnek el egészen. Az a fiú volt a legbüszkébb, akinek a legszebb papírsárkányt sikerült készítenie. Amikor a nap lemenőben bepirosította a tájat, akkor jöttek haza a határból kis pásztoraikkal a libák. A libapásztorok énekelve taposták a port: Száz liba egy sorban, Jönnek a tarlóról. Elől megy a gúnár, Jaj, de begyesen jár, Utána száz liba egy sorban. A nagy hasú, düzzögő, tejszagú teheneket is ekkor hajtották haza a falu utcáin. Az esti alkonyatban kezdődött a jószág etetése, itatása. Nyikorogtak a gémeskutak, s szállt a nótaszó. Csak úgy zengtek az udvarok a fiatalok füttyétől és nótájától. Az esti szürkületben volt nagyon jó bújócskázni. Amikor a hunyó nem találta meg a búvót, akkor az így kiáltott: Víz, víz. Ha arra ment, amerre el volt bújva, akkor felrikkantott: Tűz, tűz — és kiugrott búvóhelyéről. Tavaszi játékok voltak még a kergetőcskék és a kiszámoló játékok. Sok kiszámoló versikét tudtunk: Egyedem, b egyedem ti k-t ibér, áni.fáni, domine, Tik-tak bemehetsz, holnapután kijöhetsz, Te vagy a fogó. Mikor megláttuk az első gólyát, így énekeltünk: Gólyát látok, szeplőt mosok. Több gólyajáték is volt. Mikor egymás kezét fogva körbe mentünk, így énekeltünk: Hosszú lábú gólya néni, miért olyan kényes, Talán bizony, talán bizony békacombra éhes, Kelep, kelep, kelepe, szegény gólya éhes. Itt a béka gólya néni, ugorjon csak egyet, Ha eléri a csőrével, meg is foghat egyet. 31