Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom élete - V. Szétbomlott társadalom. Az emberközi viszony meglazulása — Nyelv, név, megszólítás, köszönés — Társas érintkezés — Közlekedés — Állam, politika

oly távol áll a mezőváros fejlődő társadalmának szükségleteitől, hogy gyökeres átalakítása nélkül el sem képzelhető a nevelés funkcióinak kielégítő folyása. A mezővárosi társadalom átalakulása során egy különleges nevelői problémát teremtett, mely mindinkább súlyosodó feladatot ró a nevelés intézményeire. Az egyetlen gyermek családi nevelése rendkívül kártékony nevelői rendszernek a kialakulását indította meg. Különös veszedelmet jelent ez a rendszer a mezőváros sajátos feltételei között. Az új generáció más szerepre való nevelése fölösleges gondoskodást és dédelgetést eredményez. Hozzá veendő e körülményhez, hogy az alsóbb osztályok egy gyermekes szülői a fölfelé törekvés harcosai, akik gyermeküket magasabb társadalmi szintre akarván juttatni, előre elgondolnak számára egy szerepet, s a nevelésben már előlegezik is annak következményeit. További súlyosbító körülmény, hogy — amíg a többgyermekes családban egy gyermekre a szülői gondoskodásnak csak hányada jut — az egyetlen gyermek egymaga élvezi a teljes szülői gondozást, ami károsan sietteti fejlődésének ütemét. Mindezek az okok számtalan fejlődési defektus lehetőségével veszik körül az egykés gyermekeket: ketten gondoskodnak egymagáról, sohasem lesz helyes ítélete a maga fontosságáról, teljesen az aránytalanság érzésében nő fel, s ha később tágabb társas viszonyba lép, olyan válságba kerül, amelyet csak kevés tud majd megoldani. Egyáltalán nem kap nevelést a társadalmi összeütközések edzett elviselésére, nem ismeri a testvérekkel való harcok iskoláját; passzív lesz, mert az önálló akcióktól megóvta szülőinek túlzott gondoskodása. És az előre eltervezett szerep illúzióiban felnőve, természetes igénye lesz a magasabb szintre, ezt azonban a gazdasági feltételek mostohasága folytán csak ritkán éri el, az alsóbb szinten való küzdelmet pedig meg sem kísérli. Más nem következhet, mint letörés. Sajátos nemzedékproblémát is rejt a gyorsított iramú egykés nevelés. A korábban érlelt és más szerepre elindított gyermekkel — anyagi feltételek megléte — a szülők is belekapcsolódnak gyermekük szerepébe. Két nemzedék olvad így egybe, illetve egy nemzedék kettőnek a tartalmát éli át, irányítóan vagy résztvevően. Számos esetben fordult elő pl. hogy a háború alatt özvegyen maradt asszony egyetlen gyermekével tökéletesen berendezkedett az új szerepre, és előbbi paraszt körülményeivel szemben polgári szintre futott. Az egykés nevelés veszedelmes hatásait csak megfelelően kiépített iskolarendszer lenne képes ellensúlyozni, azonban az ilyen iskolarendszer és az egyke visszafejlődése azonos mozgalom lendületére vár. Mindenesetre a mezőváros támasztja a legalaposabb követelményeket minden iskolareformmal szemben. V. Szétbomlott társadalom Az ember közi viszony meg lazulása — Nyelv, név, megszólítás, köszönés — Társas érintkezés — Közlekedés — Állam, politika A TÁRSADALMI STRUKTÚRA gyökeres átalakulása természetszerűen nem szorítkozik általános összefüggésekre, hanem kiütközik minden konkrét társas viszony alakulásain. Sőt ez a változás a legtársadalmibb magatartások területén lesz igazán látható, ott, ahol a társas viszony legközvetlenebb formában jelenik meg. Nyelv, megszólítás, társas érintkezés, politikai élet mind egyféleképp reagál az alapok elmozdulására: minden korábbi keret és konvenció szétbomlik, s ember és ember között a konkrét szituációk és egyéni erők szerint alakul a viszony, nem pedig kipróbált konvenciók előírásai szerint. 77