Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom élete - IV. Megzavart társadalom. A zavar forrása — Egészségügy, orvoslás — Nemi élet — Nevelés

alábbis törekvésekben és igényekben. A parasztság viszont napjainkig megőrizte különvalóságát. A nemesi és polgári osztály szerep, miképpen egyéb javaknak, úgy a gyermeknek a produkálását sem írta elő könyörtelen szigorúsággal. Ezek a csoportok a gazdasági terhek súlya alól többé-kevésbé felszabadulva, a nemi életben is emancipálták magukat a gyermek bekövetkezésének természeti szükségszerűsége alól. Ez a szabadságot nyújtó szerep határozta meg a közösség befolyását az egyének nemi viszonyaira és egészben véve a nemi morált. A gyermektől többé-kevésbé szabadult nemi élet azonban a tekintetben kötve volt az osztályszerep előírásaihoz, hogy simulnia kellett a többi magatartások vezetői, uralkodói attitűdjéhez. Ha pl. a párválasztásban érvényesült is az egyéni hajlandóság, éppúgy érvényesült a csoportok osztály fegyelme és gazdasági stb. tekintetek. A makói nemes rend első generációja még híven őrizte a nemesi közösségek szexuális ellenőrzését és morálját. Makón is éppúgy, mint minden kijegecesedett nemesi csoportban, két oldala volt a szexuális életnek: más a csoporton belüli magatartás és más a csoporton kívüli. A csoporton belüli az a fegyelmezett és tartózkodó magatartás volt, melyet szerelmi líránk kifejez Kisfaludytól kezdve egészen az Ady előtti fehér versekig. Két fő követelménye volt ennek a szexuális életnek: a házasság előtti érintetlenség és a házasságbeli nemi hűség. Mindkét követelmény azonban számos kivételt engedett a férfiak részére. E két elv világos következése az osztályszerep előírásainak: a vezető, az uralkodó szerep a férfi felsőbbségét rögzítette meg. A csoporton kívül, az alsóbb rétegekkel szemben az ellenőrzés és értékelés nélküli nemi élet gyakorlata állott fenn. Kettős volt ez a nemi morál két irányban is. Kötött és szigorú csoporton belül, és szabad kifelé. Különösen kötött csoporton belül és eléggé kötött csoporton kívül is nők számára. Egészen kötetlen csoprton kívül és lazábban kötött csoporton belül férfiak számára. Ez a kettős morál származott át a mezőváros átalakulása folytán a polgári renden keresztül a társadalom egész területére, mint ahogy az egész nemesi értékskála a feltételek megváltozása ellenére is, többé-kevésbé érvényesül a paraszti és polgári értékelés helyén. Ez az értékeltolódás éppoly fonák helyzetet teremt, mint pl. az „úriember" szabályrendszernek az alkalmazása olyan társadalomban, amelynek tényei teljességgel különböznek az úriember minőséget meghatározó csoportétól. A mai mezőváros nemi kérdései társadalmi problémákként ott kezdődnek, amikor a nemesi értékrend és ellenőrzés átszármazik részint a polgáriasodó második nemesi generációra, részint pedig e réven az egész polgárosodó társadalomra. A második generáció polgársága fenntartotta, sőt továbbfejlesztette a gyermektől kissé szabadult nemi gyakorlatot. Ugyancsak átvette és fokozta a nemi hűség elvét is, miáltal még nagyobb szerepet juttatott a csoporton kívüli nemi viszonylatoknak. A gyermek szerepének és a házasság kilátásainak állandó csökkenése voltak azok a tények, melyek révén a mindinkább fölszabaduló nemi élet a harmadik generációban válságos összeütközésbe jutott a házasság előtti érintetlenség s a házasságbeli szexuális hűség nemesi származású értékelésével. Növelte a válságot a nők emancipációs mozgalmának egyidejű jelentkezése. A mezővárosi társadalom napjainkban a nemi értékelésnek, ellenőrzésnek és gyakorlatnak a teljes zavarát tárja föl anélkül, hogy a megoldás felé egyetlen utat is mutatna. Általában érvényesül a régi rend, a nemesi értékelés, a tények viszont csaknem minden ponton szemben állanak követelményeivel. A parasztság rendi korszakában kialakult nemi ellenőrzés és értékelésformái, hasonlóan a nemesihez, többé-kevésbé ma is fennállnak, fennállásuk azonban minden ponton összeütközéseket teremt. A paraszti osztályszerep elsőrendű köve74