Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom szerkezete - VI. Felekezetek, pártok és egyéb csoportok. Felekezetek — Pártok — Egyesületek — Társaságok

A Nemzeti Egység pártjába tömörül a polgárság és a kispolgárság; a parasztság közül csak a polgárosodó nagygazdák tartoznak keretei közé, de követőként szám­bajönnek a régi paraszt osztályszemléletben élő kisgazdák és földmunkások. Igazi népi tömegek — nagyrészben nem paraszt, és kisebb részben paraszt kispolgárok — csak a legutóbbi időben tömörülnek ebbe a pártba. A 48-as függetlenségi Kossuth-párt a legrégibb párt Makón, és mindeddig a me­zővárosi társadalom parasztpártja volt. A vezetés szerepét ugyan az intellektuális polgáiságnak egy, részben zsidó csoportja töltötte be, azonban a tömegét az újváro­si és szentlőrinci parasztság adta. Justh Gyula idejében pedig jelentékeny számban voltak tagjai a város minden csoportjából. A kisgazdapárt a legújabb pártalakulat. Tagjai elsősorban a parasztság kispol­gári csoportjából, az igazi kisgazdák köréből rekrutálódnak — nagyrészt az eladó­sodottak közül —, de számosan csatlakoznak hozzájuk az intellektuális ifjúság so­raiból is. A szociáldemokrata párt nagyobb részben ipari és kereskedelmi, kisebb részben hagymakertész és földműves munkásokat foglal magában. A parasztság körében való általános terjedésig soha sem jutott, hasonlóképpen csak igen-igen vékony szá­lakon tudott kapcsolatot teremteni az intellektuális polgársággal. AZ EGYESÜLETEKNEK két fajtája lelhető Makón. Egyik csoportba tartoz­nak azok az alakulatok, melyek egy-egy osztály, vagy felekezet határai közt kelet­keznek, és célkitűzésük annyira általános, hogy alkalomadtán bármilyen cél megva­lósításában működhetnek, tehát sokcélú egységek. A másik csoport tagjai pedig azok az egyesületek, amelyek a társadalom legkülönbözőbb részéből toborozzák tagjaikat, viszont egyetlen szerep betöltésére alakulnak, tehát egycélú egységek. A sokcélú egyesületek egyrészt osztály, másrészt felekezeti egyesületek, az egycélú egyesületek pedig termelési, jótékonysági, vallásos, tudományos, zenei és színművé­szeti, továbbá sport és játékbeli célok megvalósításán működnek. Az osztályok keretei között alakult egyesületek végeredményben az illető osz­tály tényleges szerepének megfelelő, vagy az igényelt szerepért való küzdelmek köré­be eső működést fejtenek ki. A polgárság egyesületei: az Úri kaszinó és a Csanád megyei Gazdasági Egyesület, valamint a MANSZ, az ifjúság körében pedig a MANSZ Leányegylete és a bajtársi egyesületek. Mindezen egyesületek célkitűzése társadalmi, tehát sokcélú. A tartalom, amely működésük mögött egységesen kijege­cesedett, a polgári szerep tudatosítása és az önvédelem kiépítése az alsó osztályok felé. A kispolgárság egyesületei az osztály tagozottságának megfelelően részben a parasztság, részben a nem agrár kispolgárság alakulatai. A parasztság egyesületei a belterületen: a Gazdasági Egyesület, a Hagymakertészek Egyesülete, négy belterüle­ti olvasókör, a külterületen pedig öt olvasókör és az ifjúság körében a Gazdaifjak Egyesülete és a Dáli Ifjúsági Önképzőkör. A nem paraszt kispolgárság egyesületei pedig: kereskedők egylete, ipartestület, iparos ifjak, kereskedő ifjak, továbbá jegy­zők, tanítók és segédhivatali tisztviselők szövetségei. Mindezek az egyesületek a kis­polgárság legsajátabb törekvéseinek keretei. A követő szerep abban is megnyilvá­nul, hogy csaknem minden egyesületnek polgári vezetői vagy legalábbis díszelnökei vannak. A munkásság egyesületei kevés számúak, de a többiekhez hasonlóan szin­tén az osztály szerepéhez igazodik. A munkásotthon, a különböző szakmunkás cso­portokkal az osztályharcos küzdelem kerete, a honvédi olvasókör viszont a lojálisán fölfelétörekvés alakulata. A felekezeti egyesületek nem kevésbé általános célkitűzésűek, mint az osztály­beliek, ezek azonban már különböző osztályok körébe tartozó tagokat foglalnak 4 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom